A lap az állásukat féltő, ezért nevük elhallgatását kérő MTI-s újságírókra, valamint a 2015-ben elbocsátott korábbi brüsszeli tudósítóra, Kárpáti Jánosra hivatkozva ír olyan folyamatokról, amelyek az állami hírügynökségnél az elmúlt évtizedben végbe mehettek – azóta, hogy a Fidesz-kormány hatalomra került.

A Szabad Európa a megszólalók elmondása alapján felidézte, hogy a Magyar Távirati Iroda állományának csökkentése már 2010 előtt megkezdődött, a kormányváltás után pedig felgyorsult, és együtt járt a nagyobb centralizációval, valamint a hírügynökségi anyagok „lebutításával”. Az egyik forrás szerint az egyes szakterületek szakértőit, akiknek exkluzív információik, mélyebb ismereteik voltak a saját témájukban, lassan levették azokról, egy idő óta szinte már egyáltalán nem készülnek MTI-s interjúk politikusokkal, és a fontos eseményekről gyakran már nem tudósítások készülnek, inkább csak politikusok vagy cégek közleményeit veszik át.

Fontos politikai döntések esetén az anonim nyilatkozó szerint ma már csak azt hozzák le, hogy mit mond róla a kormány. „Nem rakunk mögé hátteret, hogy miről szól valójában a döntés, min változtat, hogy esetleg miért rossz.”

Szabad Európa: Kiszivárgott felvételen beszél egy MTVA-szerkesztő arról, hogy mi az irányvonal

Egy kiszivárgott hangfelvételre hivatkozva azt állítja a Szabad Európa, hogy a közmédiánál kimondták, hogy akinek nem tetszik az előírt irányvonal, az inkább mondjon fel.

A Szabad Európa egy másik forrása szerint „fokozatosan vezették be a cenzúrát 2011-2012-től kezdve”, ennek egyik első jele emlékei szerint az volt, hogy utasították őket: visszafogottan szemlézzék a külföldi lapok Magyarországról szóló írásait.

Kárpáti János, aki 1981 és 2015 között dolgozott az MTI-nél, azt mondta a lapnak: olyanra nem emlékszik, hogy letiltottak volna valamilyen témát. Olyan esetet ugyanakkor fel tudott idézni, amikor „ki volt adva a közmédia egészének”, hogy kérdőre kell vonni valakit, aki a magyar kormány hangos kritikusa volt. Az újságíró, aki 2007-ben lett a hírügynökség brüsszeli tudósítója, 2015-ben egy előre nem egyeztetett kérdést tett fel Orbán Viktor miniszterelnöknek egy ottani eseményen. Ezt követően hazarendelték, majd elbocsátották, pedig szerinte sosem mondták ki, hogy a kérdéseket előre egyeztetni kellene.

A nevük elhallgatását kérő források szerint 2010 után változott az anyagok megjelentetésének folyamata is, radikálisan lecsökkent a kiadási joggal rendelkező munkatársak száma, és megnőtt az „egyeztetésköteles” témák listája is – az ilyenekről szóló cikkeket a főszerkesztő-helyettesek egyikének kell továbbküldeni. A megszólalók szerint azonban nem az ebben a pozícióban dolgozók mondják ki egy-egy anyagról a végső szót, hanem ők is továbbküldik „valahová”, azt sejtik, hogy egészen magas kormányzati szintre. A leadott cikkek ezért szerintük csak sokára jelennek meg, akár átírva, lerövidítve, vagy olyan betoldásokkal, amelyeket nem az eredeti szerzők írtak le.

A Szabad Európa a nekik nyilatkozók elmondása alapján azt is írja, hogy egyeztetéskötelesek többek között a magyar belpolitikai anyagok, a magyar vonatkozású külföldi hírek, az Egyesült Államokkal, migrációval, Brüsszellel, Oroszországgal, a járvánnyal és az egyházzal kapcsolatos hírek. Azt pedig belső levelekre hivatkozva közölte a lap, hogy a Human Rights Watch és az Amnesty International emberi jogi szervezet anyagait nem adja ki az MTI.

Vezetőkép: Az MTI logója a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai, Kunigunda utcai székháza és gyártóbázisa előtt