Szimulált környezetben bárki kipróbálhatja a Doom kvantumszámítógépekre portolt változatát, bár komoly kompromisszumokkal. Nincs még ugyanis olyan hardver, amin futtatni lehetne – és nem is valószínű, hogy ha lesz, a Doomhoz fogják majd elindítani.
Kínai kutatóknak sikerült szimulálni John Hubbard brit fizikus 1963-as modelljét, ami az elektronok mozgását írta le. Az eredmény több szempontból is áttörést jelenthet.
A Kínai Tudományos Akadémia kutatói egy újfajta anyagot fejlesztettek ki, amely úgy képes lassítani a fény sebességét, hogy az közben nem veszít annyi energiát, mint addig.
És így múlik, vagy legalábbis pihen a kvantumtechnológia dicsősége. Amibe pár éve még döntötték a pénzt, azt most már nem is tartják annyira vonzónak a nagy pénzeszközökkel gazdálkodók. Jött ugyanis helyette más, aminek fényesebb, de mindenekelőtt hamarabb megtérülő jövőt jósolnak.
A Google szerint bár jelenleg még nem lehet a kvantumszámítógépekkel a titkosított adatokat visszafejteni, lopni már most lehet belőlük, hogy később profitáljanak a titkosított információk felfedéséből. A jövőben fenyegető veszély ellen kínál orvosságot a Chrome új verziója.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont több, a kvantuminformatikával foglalkozó projektje is támogatást kapott, így egyebek mellett lehetővé válhat egy otthoni kvantumprocesszor elkészítése is.
A Google kvantumszámítógépe, a Sycamore 2019-es bemutatása óta 53 helyett már 70 qubittel rendelkezik, így a szuperszámítógépekkel szembeni 1 másodperces előnye igencsak nagyra nőtt.
A világ egyik legnagyobb tudású embereként számontartott Stephen Hawking 1974-ben írta le először, hogy a fekete lyukak igenis sugározhatnak magukból energiát, sőt, idővel el is párolognak emiatt. Kínai tudósoknak egy kvantumszámítógéppel minap sikerült tesztelniük ezt az elméletet.
Az IBM tudósai a Nature-ben publikálták a világ első 127 qubites kvantumszámítógép tesztjének eredményeit.
A kvantumszámítógépek működéséhez szükséges programokat is fejlesztenek majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökei. A kutatók így segítenek létrehozni Európa 1000 qubites kvantumszámítógépes rendszerét.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia legrangosabb elismerésén, a 2022-es fizikai Nobel-díjon idén is hárman osztoznak: Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger. Kutatásaik nagyban hozzájárultak (és járulnak most is) a kvantumtechnológia fejlődéséhez – érvelt a szakmai bizottság.
A monstrumot a jövő kvantumszámítástechnikai kísérleteihez fogja felhasználni a chipgyártó.