Az eddigi legnagyobb kiterjedésű korallfehéredés sújtotta idén márciusban az ausztrál Nagy-korallzátonyt – közölték kutatók, hangsúlyozva, hogy öt éven belül ez volt immár a harmadik tömeges korallfehéredés a zátonyrendszer térségében.
Felfedezték a kutatók, hogy az algák tudnak géneket lopni a baktériumoktól, ezáltal jobban tűrik a stresszes, változó környezetet.
Az óceán vízének melegedése miatt minden idők legnagyobb kiterjedésű korallfehéredése sújtja az ausztrál Nagy-korallzátonyt, ezért ausztrál tudósok nagyszabású próbálkozásba kezdtek az óceánvíz lehűtésére: kifehérítik a térségben lévő felhőket.
A rekordmeleg óceánvíz miatt óriási területen indult meg a korallfehéredés, ami a korallzátony betegségét mutatja.
Egy újabb tömeges korallfehéredés kockázatára figyelmeztetnek az ausztrál Nagy-korallzátony felügyeletéért felelős hatóság szakemberei, miután a zátony több régiójában is a hőstressz jeleit észlelték a virágállatokon.
Még a "szuperkorallok" is bajba kerülhetnek az egyre melegedő óceánokban, ezek a nagy hőmérsékletingadozásokhoz szokott korallok is csak korlátozottan tudnak ellenállni a víz szokatlanul magas hőmérsékletének.
A tudósok azt remélik, hogy ezek a korallok jobban ellenállnak majd az óceáni hőhullámoknak.
A korallzátonyoknak 9-12 évre van szükségük a teljes regenerálódáshoz egy-egy jelentős természeti katasztrófa, például a globális felmelegedés okozta tömeges korallfehéredés vagy pusztító erejű vihar után – állapították meg az ausztráliai Southern Cross Egyetem kutatói.
Eddig 195 korallfajt azonosítottak a kutatók az ausztrál Nagy-korallzátony mélyebben fekvő régiójában. Eddig úgy vélték, hogy a világ legnagyobb korallzátonya a virágállatok nagyjából 30 fajának otthona.
Hobbitudósok részvételével készítették el a Nagy-korallzátony virtuális térképét ausztrál tengerkutatók és informatikusok.
A világ legnagyobb koralltelepe feletti felhőtakaró megnövelésével és "kifényesítésével" óvná meg az ausztrál Nagy-korallzátonyt egy helyi oceanográfus a pusztító fehéredéstől.
Az elmúlt harmincezer évben már ötször majdnem elpusztult az ausztrál Nagy-korallzátony az éghajlattal összefüggő környezeti változások miatt, ám mindig sikerült regenerálódnia – állapították meg ausztrál kutatók, akik szerint azonban nem biztos, hogy a koralltelep képes lesz túlélni jelenlegi hanyatlását is.