Gyerekek szemszögéből gyerekeknek írta meg Lantos Péter orvos, agykutató, író, hogyan élte túl édesanyjával a gettó és a bergen-belseni koncentrációs tábor szörnyűségeit. A gyerekkönyv több díjat is elnyert külföldön, képregényváltozata is készül, mint a szerző fogalmaz: „váratlanul elég sikeres lett”.
A fiatal holland Wim Aloserijt 1943-ban felkapta a történelem forgószele, és a poklok poklába repítette. Holland és németországi koncentrációs táborokat is megjárva látta, hogy semmi biztosíték nem volt arra, hogy aki emberként ment bele ebbe a történelmi darálóba, az emberként is jön ki belőle. Ő elképesztő erővel ragaszkodott nemcsak ahhoz, hogy túlélje a borzalmakat, hanem ahhoz is, hogy közben ember maradjon. A történetét évtizedekkel később tudta csak elmesélni. De elmesélte.
Ma már a világörökség része a világ legnagyobb népirtásának központjaként szolgáló auschwitzi koncentrációs tábor, felszabadításának évfordulója egyben a holokauszt nemzetközi emléknapja is. Bár a pusztítás nyomainak legembertelenebb részének bizonyos elemei ma is láthatók, nem feltétlenül ezek a legmegrázóbbak - riport magyarként egy auschwitzi látogatásról.
A levelek olykor a történelem legszemélyesebb, legintimebb mozaikjainak bizonyulnak. Tükrözik a feladó és a címzett viszonyát a korhoz, és a kor hatását rájuk és a kapcsolatukra. A náci ideológia térhódítását, majd pusztítását pont ezen a kommunikációs csatornán keresztül mutatja be két nemrég megjelent könyv. Míg az egyik fikciós, irodalmi vádirat a nácizmus ellen, a másik a valóságot kutató munka eredménye, és egyben szívszorító lenyomata az emberi kapcsolatoknak egy embertelen korból.
Irmgard Furchner tavaly megpróbált megszökni a tárgyalás elől.
Évtizedes vitázás után végül pénteken kezdődik annak a sertéstelepnek a lebontása, amely egy második világháborús koncentrációs tábor helyén áll Csehországban.
A férfi a tárgyalás során tagadta a vádakat, pedig az ügyészség számos bizonyítékot felmutatott.
Seres László Láger sztornó című regénye nem hétköznapi mű: keserű és szellemes, terápiás irodalom.
A holokauszt után 75 évvel is találtak náci orvosok háborús bűncselekményeiből származó emberi maradványokat a Strasbourgi Egyetemen – derült ki egy vizsgálatból. A gyanú szerint az eset nem egyedi.
A második világháború éveiben a legnagyobb grazi munkatábort Liebenauban működtették, 1945 áprilisában a magyar zsidók számára ez volt az átmeneti állomás a mauthauseni haláltáborig. Itt később annak ellenére építkeztek, hogy a helyszínen csontmaradványokat találtak. Szeretettel külföldről sorozatunk ez alkalommal Bécsből jelentkezik.
A férfi az első tárgyaláson nem fűzött megjegyzést az ellene felhozott vádakhoz.
Az idős nő a stutthofi koncentrációs tábor egykori titkárnője volt. A csütörtöki tárgyaláson nem jelent meg, Hamburg egyik sugárútján fogták el a rendőrök.