Kamattámogatott hitelekre és foglalkoztatásjavításra mehet az uniós források nagy része. A programok jövőre pörögnek fel, hogy a 2026-os választásokra beérjenek a gyümölcsök.
Az EU megnyitotta a pénzcsapot, mert úgy értékelte, hogy a magyar kormány teljesítette a tőle megkövetelt igazságügyi reformot.
A felzárkóztatási és a helyreállítási pénzek nem jöttek, de a mezőgazdasági támogatások és a korábbi ciklus kohéziós pénzei igen, így még átmenetileg sem kerültünk ki a nettó haszonélvezők köréből.
Nem kell tartania Magyarországnak az uniós kohéziós források megvonásától, lehet, hogy a kormány már jövő tavasszal elérhetővé tudja tenni az összes pénzt, és arra is készül, hogy 2020 után saját forrásokból tudja működtetni a fejlesztéseket – közölte a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Magyar Időkben.
A magasabb GDP-vel rendelkező Budapesttel egy régióba sorolt Pest megye (amelynek GDP-je elmarad a fővárosétól) kilencven települése szeretné elérni, hogy a közép-magyarországi régiót kettéválasszák, a kormány a legkésőbb február végéig jelezheti az EU-nak az eddigi közép-magyarországi régió tervezett kettéválását. Így Pest megye 2015-től önálló régióként pályázthatna uniós forrásokra.
Csütörtökön kezdődik az uniós csúcs, melyen a tagállamoknak dönteniük kellene a jövőre már 28 tagúra bővülő közösség következő hétéves költségvetéséről. Az előjelek korántsem pozitívak: egyesek vétóval fenyegetnek, a tárgyalások a végletekig kiéleződtek. Magyarország rendkívül rosszul is járhat ezalatt a két nap alatt. Lehet, hogy egy következő, be nem tervezett csúcsra is szükség lesz, ha most nem lesz megegyezés.
Nincs olyan európai elv, amely indokolná, hogy a felzárkóztatásra szánt kohéziós forrásokat éppen azoktól az országoktól, illetve térségektől vegyék el a legnagyobb mértékben, amelyek a legkevésbé fejlettek - mondta Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában szerdán.
Nagyjából 2000 milliárd forinttal kevesebb uniós pénzre számíthat Magyarország 2014 után. Bár ez mellbevágóan hangzik, a csökkentés erősen valószínűsíthető ténye önmagában nem feltétlen probléma – már ha a forrásokat nem úgy használjuk fel, mint eddig. Magyari Donát közösségi- és fejlesztéspolitikai szakértő írása.
Túlzónak nevezte a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárásban hozott döntést a szlovén külügyminiszter egy osztrák lapnak adott, az interneten szerdán közölt interjúban.
Az osztrák parlament külügyi bizottsága is foglalkozott kedden a magyar kohéziós források befagyasztásával. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) élesen bírálta a források befagyasztását kezdeményező európai bizottsági döntést. Michael Spindelegger külügyminiszter közölte: az osztrák kormány az ECOFIN március 13-i üléséig alakítja ki álláspontját az ügyben.