Ha tényleg jön a feloldott EU-s pénz, nyomhatja a sikerkampányt a Fidesz a 2026-os választások előtt

„Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok” – adott sorvezetőt saját politikájához Orbán Viktor a 2010-es évek elején. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – ahogy amúgy is büszkén teszi – ebben is hivatkozhatna a főnökére, hiszen miközben gyakran hangoztatja, hogy az országnak tulajdonképpen nincs szüksége uniós forrásokra, azokat prímán képes pótolni a Keletről beáramló működő tőke, éppen a december vége óta újra elérhető uniós támogatásokból kívánja felpörgetni a gazdaságot.

Az Index portálon publikált írásában belengetett foglalkoztatásnövelő pályázatokat és támogatott vállalati hiteleket a tárcavezető nem a CATL vagy a BYD jüanjaiból tervezi fizetni, hanem a gazdaságfejlesztést és az innovációt szolgáló, uniós Ginop Plusz-keretből.

Irdatlan tőkével megalakult a kínai BYD új magyar cége

A Szegeden elektromos autók gyártására készülő vállalatot január 8-án egyelőre komáromi székhellyel jegyezte be a tatabányai cégbíróság.

Az Európai Bizottság már hosszú évek óta forszírozza, hogy Magyarország minél nagyobb arányban támogatott hitelek formájában költse el a rendelkezésre álló vállalatfejlesztési forrásokat, a kormánynak folyamatosan küzdenie kellett azért, hogy vissza nem térítendő támogatásként adhassa tovább a pénzeket – emlékeztet Essősy Zsombor, a Mapi Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. alapító-vezérigazgatója.

A hitelek egyik előnye, hogy ott banki szereplő is belép a folyamatba, ami automatikusan szigorúbb projektellenőrzést és -követést jelent, a másik pedig az, hogy a hitelből több vállalkozást lehet támogatni, nagyobb a multiplikátorhatás, azaz az adott összeg jobban fial a gazdaságban. A jelek szerint a brüsszeli elvárások találkoznak a jegybankár előéletű nemzetgazdasági miniszter elképzeléseivel.