Egy új felmérés szerint egész Kelet-Európában csökkent az elvándorlási szándék az elmúlt négy adataihoz képest, és Magyarország iránt is kevésbé érdeklődnek a külföldi munkavállalók.
Bár 2016-ban csökkent kicsit az üteme, továbbra is folyamatos az elvándorlás Magyarországról – derül ki az OECD adatait idéző Portfolio cikkéből.
Az utóbbi, több mint egy évtized magyarországi kivándorlói a maradók átlagánál iskolázottabbak, fiatalabbak, és többségük hajadon, illetve nőtlen volt – állapította meg a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének friss kutatása. Meg azt, hogy a mind szorítóbb munkaerőhiányhoz mindennek több köze van, mint korábban bárki is gondolta volna.
Az orvosok, az egészségügyi szakdolgozók, az informatikusok és a kamionsofőrök már régen leléptek. Újabban nincs már elég hentes, pincér vagy cukrász sem, de ezzel még nincs vége. A pénztárosok, a bolti eladók, a mozdonyvezetők, a varrónők és a fogászati asszisztensek is csomagolnak, mennek nyugatra a magasabb bérekért. A kontraszelekció tökéletes: itthon maradnak a képzetlenek, ők fogják a magyar vevőket, ügyfeleket kiszolgálni.
Két emberöltő sem telik el, és 8 millió alá eshet Magyarország népességszáma. Addigra minden harmadik magyar 65 évnél idősebb lesz. Ez az eredménye a szűnni nem akaró kivándorlásnak, a lakosság elöregedésének, a születésszám csökkenésének.
Csúcson van a kivándorolni szándékozók aránya, de sokan vannak a rövid és a hosszú távú munkavállalás miatt távozni akarók is.
„Berlin, Párizs, London, hol nem vagyunk otthon? / Menni vagy épp maradni nehéz?” – Geszti egy Sting-szám alapján írta meg a Hungarian in Europe című dalát a kivándorlásról, amelyhez közösségi videoklip készült a kint élők felvételeiből.
Menni, vagy nem menni, ez itt a kérdés – az ország egyik legsúlyosabb problémája a tömeges méreteket öltött kivándorlási hullám, amelyről Máté Gábor valós történeteket gyűjtött, s ezekből színdarabot szőtt. Az Illabereket ugyan végignevetjük, de gombóccal a torkunkban sétálunk haza.
Németországban a magyarok száma csaknem 30 százalékkal nőtt tavaly.
A kilencvenes évekkel ellentétben most főként fiatalok hagyják el hazájukat, hogy külföldön szerezzenek diplomát, és utána nem térnek haza - írta a Fokusz című ukrán hetilap legfrissebb számában.