Egy európai hírszerző ügynökség két forrása és a Reuters által áttekintett dokumentumok szerint Oroszország titokban fegyverprogramot hozott létre Kínában az Ukrajna elleni háborúban használható nagy hatótávolságú támadó drónok fejlesztésére és gyártására – írja a Reuters a hozzá eljutott dokumentumokra és egy európai hírszerzési ügynökség két forrására hivatkozva.
Egy atomerőmű és egy földgázmező felett repültek el.
A lezuhant drón négyméteres krátert hagyott maga után.
Az ukrán hadsereg a drónokat is beveti annak érdekében, hogy a magukat megadó orosz katonák elfogása a legbiztonságosabb legyen.
Kína a Wing Loong drónok újabb verzióját mutatta be, ami nemcsak a felderítésre jó, de képes arra, hogy megvédje magát.
Harminc évig titokban tartaná a honvédség és a honvédelmi minisztérium, hogy mi történt márciusban abban a 40 percben, amikor a paksi atomerőmű fölött is átrepülve a magyar légtérben tartózkodott egy katonai felderítő drón. 2052-ig nem kapunk választ arra sem, történt-e mulasztás, és ha igen, van-e felelős.
Három és fél nap alatt sikerült összegyűjteni ötmillió eurót.
A drón 40 percig volt észlelhető a magyar légtérben. Ezután átrepült Horvátországba, ahol lezuhant.
A TU-141-es robotrepülőgép 40 percig repült a magyar légtérben, majd átment Horvátországba, ahol lezuhant.
Ismeretlen eredetű drónt vagy repülőmodellt talált vasárnap egy mezőn az erdélyi Szásztörpény (Tarpiu) közelében egy férfi. A repülőmodell nagyon hasonlít az egykori Szovjetunióban gyártott Orlan 10 katonai drónhoz.
Ukrajna és Oroszország is tagadja, hogy az övék lett volna a katonai drón.
Különleges drónhadsereget állíthat üzembe, pontosabban hadrendbe Kína. Az eszközök más csapatok kivonására, katonai célpontok megsemmisítésére készülnek, önmaguk beáldozásával.