Harminc évig titokban tartaná a honvédség és a honvédelmi minisztérium, hogy mi történt márciusban abban a 40 percben, amikor a paksi atomerőmű fölött is átrepülve a magyar légtérben tartózkodott egy katonai felderítő drón. 2052-ig nem kapunk választ arra sem, történt-e mulasztás, és ha igen, van-e felelős.
A hvg.hu közérdekű adatigénylésére a honvédség parancsnoksága, illetve a Honvédelmi Minisztérium által adott válaszokból az derül ki, hogy csak harminc év múlva, 2052-ben tudhatjuk meg:
mi történt pontosan 2022. március 11-re virradóra, amikor a horvát fővárosban, Zágrábban lezuhant egy katonai felderítő drón, amely azelőtt 40 percet töltött Magyarország légterében.
Negyven perc hosszú idő, és tekintve, hogy a horvát hatóságok későbbi közlése szerint a szovjet gyártmányú, Tu-141-es típusú drón OFAB 100-120 típusú bombát szállított, “nagy energiájú, de nem szokványos” anyaggal, a helyzet mindenképpen komolynak minősíthető. Főképpen úgy, hogy a drón átrepült az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. közelében is, amely nemcsak nukleáris létesítmény, így veszélyes üzem, hanem éppen emiatt nemzetbiztonsági védelem alá is tartozik.
Mit tud egy 70-es években fejlesztett hattonnás drón, ami lezuhant Zágrábban?
A Tupoljev cég által tervezett robotrepülőgép, a szovjet hadiipar egykori csúcstechnikájú eszköze inkább egy rakétaeszköz, mint pilóta nélküli drón.
Az Ukrajnában felszállt – az ukránok szerint nem általuk indított –, a román és a magyar légtéren át Horvátországba érkező és Zágrábban műszaki hiba miatt lezuhant, a földbe ötméteres krátert vájó drón ügyét a horvát hatóságok komolyan vették, a miniszterelnök, sőt az államfő is megszólalt. A román védelmi tárca jelezte, az ő légterükben csak 3 percet töltött a drón, de a gyorsasága, illetve a zord időjárási és terepviszonyok miatt az észlelésén kívül nem igazán tudtak mit kezdeni vele.
A Magyarországra március 10-én, 23 óra 26 perckor belépő drón több, mint 40 percet töltött el a légtérben.
Mint azt a Honvédelmi Minisztérium másnapi közléséből tudjuk, a légtérvédelmi szolgálat a Tu-141-esként azonosított „nagy sebességgel közlekedő eszközt" már Ukrajna területén is érzékelte. Miután Csengernél belépett a magyar légtérbe, a drón “nyomon követve és ellenőrzés alatt tartva végül az ország légteréből távozott” a tárca szerint.
Március 11-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is videónyilatkozatot tett és jelezte, hogy az esetet vizsgálják, amúgy pedig volt két másik riasztás is a drón átrepülése utáni napon: egy dél körül, egy pedig délután. Korábban ezek közül az elsőről a honvédelmi tárca is beszámolt, hangsúlyozva, hogy “tekintettel az előzményekre, a készültségi szolgálatban lévő Gripenek ellenőrizték az érintett légteret, azonban semmiféle légi járművet ott nem találtak.”
Azóta sem a Szijjártó által említett vizsgálatokról, sem a drón berepüléséről hivatalos tájékoztatást nem adott a honvédelmi tárca vagy a kormányzat. Még az sem derült ki, hogy a drón miatt felszálltak-e egyáltalán a Gripen vadászgépek, mivel az első közlésekből arra lehet következtetni, hogy nem, csupán a légtérvédelmi szolgálat a radaron követte az útját. Ezért a hvg.hu közérdekű adatigényléssel fordult a honvédséghez, illetve a szaktárcához, ezekkel a kérdésekkel:
- A TU-141-es drón észlelését követően felszállt-e gép, hogy ellenőrizze az érintett légteret? Ha felszállt, mit észlelt, ha nem szállt fel, miért nem?
- Ki volt az adott időszakban a Nemzeti Döntéshozó Személy, aki a 3008/2004-es kormányhatározat szerint parancsot adhat légi jármű lelövésére?
- Indult-e az eset miatt hivatalos vizsgálat, ha igen, akkor azt ki rendelte el, mely szerv folytatja, és van-e már eredménye?
- Ha nem indult vizsgálat, akkor miért nem tartották ezt szükségesnek?
- Ha indult vizsgálat az esetleges mulasztás feltárására, az milyen eredménnyel zárult?
- Az esettel összefüggésben került-e bárki vádemeléssel valamely bíróság katonai tanácsa elé, ha igen, akkor ki/kik és milyen váddal/vádakkal?
Nemcsak a magyar közvéleményt kínzó kérdések kielégítése miatt lenne indokolt a válasz, hanem a NATO-partnerek megnyugtatása miatt is, mivel a horvátok elég dühösek lettek Magyarországra, amiért mint kés a vajban, olyan könnyedén jutott el 40 perc repülés után hozzájuk a drón. Zoran Milanovic államfő is keményen nyilatkozott, amikor azt mondta: "A drón átrepült Magyarországon. Megtörtént. Ugyanakkor hiszünk abban, hogy ilyesmi nem fog még egyszer megismétlődni."
Válaszok azonban nincsenek – 2052-ig legalábbis biztos. A hvg.hu közérdekű adatigénylésére a honvédség parancsnokságától és a Honvédelmi Minisztériumból szó szerint ugyanazt a levelet kaptuk vissza. Ebben egyetlen kérdésre sem kaptunk érdemi választ, a Nemzeti Döntéshozó Személlyel kapcsolatosra sem nevet küldtek, csak annyit, ami a törvényszövegből amúgy is tudható:
A magyar vagy külföldi légtérben nemzeti alárendeltségű magyar légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancsot a honvédség légierő ügyeletes parancsnoka adhat.”
A többi, a történteket, a vizsgálatokat érintő és az esetleges felelősség feltárását firtató kérdésre azonban semmilyen konkrét reakció nem érkezett. A 45 nap időhúzás után érkezett elutasító válasz szerint, ha van is konkrétum az ügyben, “a kért adatok a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 38. § (7) bekezdése alapján nem nyilvánosak”.
Az idézett jogszabályi hivatkozás egy tipikus, szinte bármire ráhúzható gumiparagrafus, amely szerint “a honvédség szervezeti felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Magyar Honvédség parancsnokának javaslata alapján a honvédelemért felelős miniszter engedélyezheti.”
Az érthető, hogy – főleg NATO-tagállamként – a honvédség működésének, harci képességének részletei nem nyilvánosak. Ám a kérdések zöme nem erre vonatkozott, hanem olyan vizsgálatokra, amelyek ilyenkor természetesek és elvárhatók, azokat Szijjártó miniszter be is jelentette. A hadfelszereléssel az hozható csak kapcsolatba, hogy felszálltak-e a Gripenek, ám ennek puszta ténye aligha védendő adat – főleg úgy, hogy ilyesmiről a szaktárca gyakran nyilatkozik, ahogy tette nemrég ebben és ebben az esetben vagy a litván fantomrepülő ügyében.
Nemcsak a hvg.hu keresett eddig sikertelenül válaszokat, így jártak az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ellenzéki tagjai is. Egy héttel az incidens után ugyan majdnem összeült a testület, ám végül Kósa Lajos fideszes bizottsági elnök lefújta az ülést. A DK “felháborítónak” tartotta, hogy nem tudni semmit, mi lett az ígért vizsgálat eredménye, és az sem ismert, milyen biztonsági intézkedéseket hoztak a hasonló esetek megelőzésére. Később a testület jobbikos és MSZP-s tagjával együtt követeltek ülést és válaszokat – hiába.
Nem ez az első eset, hogy az adatokat 30 évig a nyilvánosság elől elzáró gumiparagrafusára hivatkozva titkolnak katonailag kevésbé, politikailag annál kínosabb ügyeket. Ilyen volt 2014-ben a Fradi új stadionjának – Orbán Viktor kifütyüléséről elhíresült – 96 milliós avatója, amelyen Gripenek is átrepültek az Üllői úti aréna felett. Ám azt, hogy ki engedélyezte és mennyiért a légi parádét, szintén 30 évre “titkosították”. A botrány hatására végül kitalálták, hogy az egész nem került semmibe, mert a vadászgépek úgyis épp akkor gyakorlatoztak.
Hat tonna és 14 méter |
A szovjet gyártmányú, Tupoljev Tu-141-es katonai drón hat tonna súlyú és 14 méter hosszú, földi platformról indítható, és meghatározott pályán halad akár 1100 kilométer per órás sebességgel. Az ezer kilométeres hatótávú eszköz 1974-ben repült először, és többféle adatrögzítővel és tájékozódási eszközzel is felszerelhető, a filmes kameráktól kezdve, az infravörös képalkotó berendezésig. Mint arról a hvg.hu írt, 152 darabot készítettek belőle, és főként a Szovjetunió nyugati határtérségébe telepítették. A Szovjetunió felbomlása után a rendszerben álló robotrepülőgépek többsége az ukrán légierőhöz került, ahol a típust a 2000-es évek elején kivonták a használatból, azonban a Krím 2014-es inváziója után modernizálták és újra használatba vették. Az általa szállított OFAB-100-120 bomba 105 cm hosszú, átmérője 27,3 centiméter. A bomba teljes tömege 123 kg, a robbanóanyag tömege 42 kg. Ilyen – Szu-17, Szu-25 vagy Szu-30 típusú orosz vadászbombázók által is szállítható – bombákat főleg az ellenség élőerejének megsemmisítésére használtak. A Szovjetunió a ‘80-as években Afganisztánban vetette be a típust, Oroszország pedig a 2015-ös szíriai hadműveletei során. |
(Nyitóképünk illusztráció)