GPS-jeladót szereltek a jéghegyekre, most lesz érdekes nézni, mi történik
Amerikai kutatók egyszerű, de nagyszerű módszert találtak ki arra, hogy megnézzék, miként hatnak az áramlatok az olvadó sarki jégre.
Amerikai kutatók egyszerű, de nagyszerű módszert találtak ki arra, hogy megnézzék, miként hatnak az áramlatok az olvadó sarki jégre.
Máskor hónapok vagy évek kellenek ahhoz, hogy egy jégtáblán egy 10,5 km hosszú repedés keletkezzen. Egy most bemutatott esetben ehhez 5 perc is elég volt.
De szerencsésen kiszabadultak.
A British Antarctic Survey (BAS) kutatóinak át kellett telepíteniük a Halley kutatóbázist, hogy ne veszélyeztesse azt az Antarktiszról leszakadt hatalmas jégtábla. Eközben a világ legnagyobb jéghegye egy lakott sziget felé sodródik.
Két éve már leszakadt egy hasonló méretű tábla ugyanebben a térségben.
Egy szakember szerint a fiatal állat elaludhatott egy jégtáblán, úgy kötött ki a Valentia-szigeti Glanleam közelében.
A letört jégtömb akkora, mint Sevilla területe. A kutatók aggódnak, hogy a jégdarab túl közel kerül a szárazföldhöz, azzal ugyanis súlyos hatással lehet az ott élő állatok táplálékszerzésére.
Egy hónapja választották ki a megfelelő jégtáblát a kutatók, most felépítették a kutatótábort és a mérőállomásokat.
A globális felmelegedés miatt eltűnt az utolsó egybefüggő jégtábla is a kontinensről, az alaszkai vizek ezzel gyakorlatilag teljesen jégmentessé váltak.
2016-ban semmisült meg egy jégtömeg a kutatók mostani felfedezése szerint, de a dolog sokkal súlyosabb következményekkel járt: több ezer császárpingvin-fióka pusztult el miatta.
Nem túl gyakori jelenségnek lehettek szemtanúi az észak-amerikai Niagara folyó mellett élők, ahol úgynevezett jeges cunami öntötte el a partot. Döbbenetes felvételek születtek.
Repülőszőnyeghez hasonló, tökéletesen négyszögletes jéghegyre bukkant a NASA antarktiszi kutatócsoportja. A felfedezés a még sokat látott szakembereket is meglepte. Nagyban is mutatjuk.