Kísérleti uniós programba került Budapest, Miskolc és Pécs
A pályázók harmada került be a programba, melynek célja a klímasemlegesség elérése.
A pályázók harmada került be a programba, melynek célja a klímasemlegesség elérése.
A Magyar Urbanisztikai Társaság egy kiadványban szedte pontokba a Liget Budapest projekt elleni érveket, miközben az meghívót kapott a világ legnagyobb intelligens városfejlesztési rendezvényére, a barcelonai Smart City Expóra.
Nagy dobásra készülnek a tunéziaiak: a Tunisia Economic City (TEC) egy 90 km2-en elterülő okos város lesz Enfidha körzetében, amely a Hammamet-öböl mentén 18 kilométeres partszakasszal is rendelkezik majd. Az országba áramlik a szaúdi pénz, a jelszó pedig: invest in startup democracy.
A városokban élő lakosság száma óránként 7500 fővel gyarapodik, a mobil adatforgalom pedig 2019-ig előreláthatólag a mainak a tízszeresére bővül. Az Ericcson szerint a gyarapodó társadalomban egyaránt nő az igény a fenntartható városi világítás, illetve a bővülő mobilkapacitás és lefedettség iránt. Ezekre nyújthat megoldást a Zero Site-nak elnevezett intelligens közvilágítási megoldás, ami a távközlési berendezéseket a lámpaoszlopokba építi be.
Üzenetrögzítő helyett online ügykezelő felület fogadja a veszprémiek panaszait.
A magyar városlakók többnyire elégedetlenek lakóhelyükkel, szeretnék, ha az jobban működő és komfortosabb lenne. De ebben nincsenek egyedül. A egyik globális tanácsadó cég, az Accenture szerint a városok nagy része elvesztegeti az új technológiákban rejlő átfogó lehetőségeket, mert nem azonosítják a meglévő infrastruktúrájukban és az új digitális eszközökben lévő értékeket.
Az intelligens városokat soroló toplista élén Szöul áll, majd Szingapúr és Stockholm következik.
Az előrejelzések szerint 2020-ig több, mint 15 milliárd intelligens eszköz kapcsolódik majd egymáshoz világszerte.
2050-re a világ teljes népességének 70%-a él majd városokban. A huszadik század fordulóján ez a szám még csak 13% volt.