Stefan Markus volt budapesti szlovák nagykövet a Pravda című független napilapban a Magyar időgép című jegyzetében úgy véli, hogy a szlovák kormány nem látja elég világosan, mi lesz a következménye mindannak, ami ma Magyarországon történik.
A parlamentben 262 igen, 44 nem, 1 tartózkodással megszavazták az új alkotmányt. A szavazás napjának parlamenti eseményeit kövesse nálunk percről percre.
A Fidesz-KDNP március 14-én nyújtotta be új alkotmánytervezetét az Országgyűlésnek. Az MSZP és az LMP nem vesz részt az alkotmányozásban, a Jobbik pedig részt vesz ugyan, de nem szavazza meg az új alaptörvényt.
Több ponton is csúsztató, lényeges kérdéseket elhallgató tájékoztatót küldött ki az új alkotmányról a Külügyminisztérium a külföldön szolgálatot teljesítő magyar diplomatáknak. A Népszava birtokába került levél nem tartalmazza az alkotmányszöveget, sőt fel is hívja a figyelmet - csak angolul és csak lábjegyzetben - , hogy az eddig általuk közölt fordítások nem a végleges szövegen alapultak.
A Fidesz gyakran más kelet-európai példákra is hivatkozik, amikor tervezett „húsvéti alkotmányának” egyes elemeiről esik szó, sőt, az új alkotmány szükségességéről szóló vitákban az is sokszor elhangzik, hogy Magyarország az utolsó a keleti blokk rendszerváltó államai között, amely „még nem fogadott el új alkotmányt” az 1989-es politikai változások óta. Összefoglalónkból kiderül, hogy ennek ellenére a Fidesz-alkotmány Kelet-Európában is sok szempontból kakukktojásnak számít.
Az LMP véleménye szerint a húsvéti alkotmánynak nevezett alkotmánytervezet, „egy pünkösdi királyságot igyekszik alátámasztani” – mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Dorosz Dávid.
A koalíció egyre vadabb ötletekkel áll elő az Alkotmánybírósággal kapcsolatosan – áll a HVG csütörtökön megjelenő számának alkotmányozásról szóló elemzésében.