A parlamentben 262 igen, 44 nem, 1 tartózkodással megszavazták az új alkotmányt. A szavazás napjának parlamenti eseményeit kövesse nálunk percről percre.
Most érkezett
A Nemzeti Konzultációs Testület elnöke szerint ez a dokumentum méltó Magyarországhoz és ahhoz demokratikus folyamathoz, amelyen az ország évtizedekkel ezelőtt elindult.
A Fidesz-KDNP március 14-én nyújtotta be az új alkotmánytervezetét az Országgyűlésnek. Akkor Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: "azt reméljük, hogy a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja nevében ma a jövő Magyarországának alkotmányát, Európa egyik legjövőorientáltabb alkotmánytervezetét tudjuk beterjeszteni". Az MSZP és az LMP nem vett részt az alkotmányozásban, a Jobbik pedig jelezte, nem fogja megszavazni az új alaptörvényt. További részleteket erről itt olvashat, a zárószavazásról készülő fotóinkat pedig Nagyítás-fotógalériánkban találja!
Több mint kétszáz vitatható pontot talált Tölgyessy Péter az új alkotmányban.
Aggódnak az új alkotmány miatt.
Új társadalmi koalíció építésére szólított fel minden demokratát Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője hétfő este a Parlament melletti fáklyás felvonulást követő beszédében, hogy 2014-ben eltörölhessék az Országgyűlés által hétfőn elfogadott új alaptörvényt, amelyet a Fidesz-KDNP "pártalkotmány-tákolmányának" nevezett. (MTI)
Nem érti, hogy miért okoz gondot a bírók nyugdíjkorhatára, és sajnálja, hogy Szili Katalin nem szavazta meg az alaptörvényt.
A német külügyi államtitkár aggodalmas hangvételű közleményt adott ki az új magyar alkotmány miatt.
Az államfő nem külföldön, hanem itthon fejtette ki előbb a véleményét az új alkotmányról.
Mesterházy Attila szerint az új alaptörvény elfogadásával április 18. az ország szétszakításának napja lett, a szocialisták pedig azon lesznek, hogy visszaállítsák az egységét, "a demokrácia, a jog és a bizalom Magyarországát". A Magyar Köztársaság kövét a szocialisták állították a budapesti Újpesti rakparton. Mesterházy szerint a kő nem emlékmű, hanem az újrakezdés, a változás szimbóluma. Hiller István országgyűlési képviselő elmondta: azért "vésték kőbe" a köztársaságot, hogy emlékeztessenek, minden hatalom a népé, amely ahogy adta, el is veheti a hatalmat a kormányzóktól. (MTI)
A magyar történelem nagy pillanatának nevezte az új alaptörvény elfogadását hétfőn a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője. Harrach Péter úgy fogalmazott: az alkotmány megalkotásának folyamata szép és nagy munka volt, "élmény volt számunkra". Legalább ilyen élményt jelentett az a történelmi pillanat, amikor elfogadta a parlament az új alaptörvényt - tette hozzá. Kár, hogy ezt az örömöt némileg megrontotta a folyamatban és a szavazásban részt nem vevő két párt, és a voksoláskor a Jobbik viselkedése - mondta Harrach Péter.
A KDNP frakcióvezetője szerint mindez elrontani ugyanakkor nem tudta az örömöt, hiszen ez egy nagy pillanata a történelemnek. Mindenki, aki ebben részt vett úgy érezte, hogy "a gyermekeink, unokáink számára is hosszú évtizedekre szólt ez az alkotmányozás, és része annak a jövőépítésnek, amire vállalkoztunk" - emelte ki a kereszténydemokrata politikus.
A szlovák külügyminisztérium tudomásul vette, hogy a magyar Országgyűlés hétfőn új alkotmányt fogadott el. A tárca nyilatkozata szerint Szlovákia tiszteletben tartja Magyarország jogát saját alkotmány elfogadására, de elvárja, hogy Magyarország is tartsa tiszteletben más országok alkotmányait.
"A Szlovák Köztársaság tiszteletben tartja minden állam jogát, hogy szuverén módon kialakítsa saját alkotmányos kereteit. Ugyanakkor elvárja, hogy a Magyar Köztársaság az alkotmány életbe léptetésekor, a hozzá tartozó jogszabályok elfogadásakor és életbe léptetésekor szintén tiszteletben tartsa más államok alkotmányos berendezkedését, a nemzetközi jogi elveket és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait" - olvasható a dokumentumban.
