A felekezetekhez tartozók csökkenése nem feltétlenül jelenti a vallásosság azonos mértékű csökkenését. A népszámlálás vallási adatairól a Convivence Vallási Pluralizmus Kutatócsoport vezetőjét, a téma szakértőjét kérdeztük.
A kereszténységet politikai védjegyként használóknak azzal kell szembesülniük, hogy tíz év alatt milliós nagyságrendű az emberveszteség és kisebbségbe kerültek azok, akik magukat valamelyik felekezethez tartozónak vallják.
Vélhetően mind a kormányoldal, mind az ellenzéki világ marad a megszokott szövegpaneleknél, amikor a keresztény hívők számának további hazai csökkenését értékelik. Pedig fontos volna, hogy a kereszténység jövőjéről való közös gondolkodást kiemeljük az uralkodó politikai beszéd közegéből és sémáiból, írja szerzőnk. Vélemény.
XVI. Benedek testét a római Szent Péter-székesegyházban ravatalozták fel. Csütörtökig bárki bemehet és elbúcsúzhat a katolikus egyház egykori vezetőjétől.
Az esztergomi érsek a magát kereszténynek valló, de vallását nem gyakorló hívőkre utalt egy olasz kifejezéssel egy olasz lapban. Erdő Pétert a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából interjúvolta meg az Il Foglio.
Egy még nem publikált kutatás arra az eredményre jutott, hogy a hívek 14 százaléka szerint a fenti kérdésre a válasz: igen.
A Muzulmán vallás minden hívője számára előírja, hogy ha megengedheti magának, életében legalább egyszer zarándokoljon el a Mohamed próféta szülővárosában őrzött Kába-kőhöz, Mekkát ezért minden évben hívők milliói keresik fel Háddzs ünnepekor. A több napos zarándoklat része a Minában tartott a Jamarat is, ahol a sátánt szimbolizáló sziklát kövezik meg a zarándokok.
A lengyelek 95 százaléka katolikusnak, 92 százalékuk pedig hívőnek tartja magát, és az utóbbiak több mint 50 százaléka rendszeresen gyakorolja is vallását - tűnik ki a CBOS közvélemény-kutató intézet legfrissebb felméréséből.
Némileg csökkent, de európai összehasonlításban még mindig magas a vasárnapi miséken részt vevő hívők száma Lengyelországban - derült ki a legfrissebb felmérésből.