Máté-Tóth András valláskutató: Magyarországon a vallásosság intézményi formái jelentősen gyengültek
A felekezetekhez tartozók csökkenése nem feltétlenül jelenti a vallásosság azonos mértékű csökkenését. A népszámlálás vallási adatairól a Convivence Vallási Pluralizmus Kutatócsoport vezetőjét, a téma szakértőjét kérdeztük.
HVG: Milyen következtetéseket von le a valláskutató a népszámlálás adataiból?
Máté-Tóth András: A mélyebb folyamatok elemzéséhez több időre van szükség. Annyit azonban le kell szögezni, hogy bár a népszámlálási adatok értelmezésének kétségtelenül van az állam és az egyház viszonyát érintő metszete, ez nem tartozik a leglényegesebbek közé. Vallásszociológiai megközelítésben az adatok elsősorban azt mutatják, hogy az adott ország vallási közösségeinek társadalmi beágyazottsága hogyan alakult az elmúlt évtizedben. Innen nézve jól látható, hogy Magyarországon – hasonlóan más európai országok társadalmához – a vallásosság intézményi formái, bekötöttsége jelentősen gyengültek.
A feltett kérdés ezúttal minden szakmai sztenderdnek megfelelt, ugyanakkor az, hogy valaki egy adott felekezethez tartozik-e (be van jegyezve, meg van keresztelve), csak az intézményi dimenzióról árul el valamit.