A kormány és az egyházak is sokkot kaphattak a népszámlálás vallási adataitól

Ha a magyarországi egyházak vezetőin múlna, a népszámlálások során a jövőben aligha kérdeznének rá a magyarok vallásosságára. Azokat a kellemetlen órákat, amikor – kerülendő a nyilvános megszégyenülést, és hogy felkészülhessenek a hideg zuhanyra – a KSH a napokban, még az adatok hivatalos publikálása előtt, szűk körben ismertette az egyházak képviselőivel a legutóbbi cenzus vallási kérdésére adott válaszok eredményét, nem biztos, hogy kedvük lenne még egyszer átélni.

Már 2011-ben is valóságos sokkot okozott számukra, hogy a 10 évvel korábbinál 29 százalékkal kevesebben nyilatkoztak úgy, hogy tagjai valamelyik Magyarországon működő egyháznak. Mint most kiderült, innen is vezetett út még lejjebb. A legfrissebb – a Covid miatt tavaly őszre halasztott adatfelvételen alapuló – eredmények alapján már a magyarok kevesebb mint fele (44 százaléka) sorolja magát valamelyik felekezet tagjai közé.

A csökkenés a katolikusoknál mintegy egymillió elvesztett egyháztagot jelent, ami egy évtizedes időtávon 25 százalékos mínusz, két évtizedet nézve pedig közel van a feleződéshez (a 2001. évi 5,6 millió katolikusból mára 2,9 millió maradt).

A reformátusoknál és az evangélikusoknál valamivel kisebb, 17-17 százalék a zsugorodás tízéves mértéke.

S bár néhány kisebb létszámú egyház megőrizte vagy pár százzal-ezerrel növelte a táborát (például a metodisták vagy a Hit Gyülekezete), összességében a magukat valamely egyházhoz tartozónak vallók közel 25 százalékkal lettek kevesebben, mint 2011-ben voltak. Történt mindez egy olyan évtized után, amikor a politika tejben-vajban fürösztötte a számára kedves – és egyúttal kiűzte a költségvetési támogatások paradicsomából a neki politikailag nem tetsző – egyházakat.

Kevéssé bíznak Istenben, és templomba is alig járnak a vallásos magyarok

Nemzetközi összehasonlításban nagy a magukat vallásosnak mondó magyarok aránya, de nehéz megállapítani, hogy mit is értenek vallásosság alatt. HVG-Ténytár.