A kutyák farka sokkal inkább kommunikációra, mintsem egyensúlyozásra való. Ez az, amit egy ideje sikerült kideríteniük a kutatóknak, azt viszont még nem, hogy egyáltalán miért csóválják a kutyák farkukat. Holland tudósok most egy új válasszal álltak elő.
Egy kutatás szerint a mezőgazdálkodás megjelenésével szegődhettek az ember mellé a macskák, melyek háziasítása azonban nem lett teljes: az állatok továbbra is képesek lennének túlélni a vadonban.
Viták tárgyát képezi, hogy mikor kezdődhetett a kutyák háziasítása, egy 1985-ben talált csont vizsgálata azonban most leszűkíthette a kört.
Ha a vörös rókák a városba költöznek, előbb-utóbb hasonlítani kezdenek a háziállatokra. Ezt állapították meg a Glasgow-i Egyetem munkatársai, miután megvizsgáltak néhány száz példányt a brit városokba húzódó állatok közül.
Rájöttek a kutatók, mi lehetett a háziasításhoz szükséges válogatás egyik szempontja.
A közhiedelemmel ellentétben az egy háztartásban élő kutyák és macskák általában jól kijönnek egymással, noha utóbbiak jóval hajlamosabbak arra, hogy ellenségesen lépjenek fel az ebekkel szemben – derült ki az angliai Lincolni Egyetem kutatóinak tanulmányából, amely megállapította, hogy a boldog kutya-macska kapcsolat titka az, ha a macska minél fiatalabb korától él együtt a kutyával.
Egy friss kutatás, úgy tűnik, felülírja a farkasokkal és a kutyákkal kapcsolatos bizonyos ismereteinket.
Amerikai kutatók arra jutottak, hogy egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyák.
Több mint ötezer éve él a házimacska az ember mellett - állapította meg egy kutatás. Az ősmacskát gabonafélékkel, főként kölessel édesgethették magukhoz az emberek.
Európából származik minden ma élő kutyafaj – derült ki egy genetikai vizsgálatból. Olaf Thalmann, a finn Turku Egyetem munkatársa és csoportja a Science című szaklapban mutatták be vizsgálatuk eredményeit, amelyek pontot tehetnek a kutyák eredete körüli vitákra. Korábban úgy vélték, hogy az ember legjobb barátjává vált négylábú Kelet-Ázsiából származik.
Az első kutyákat Délkelet-Ázsiában háziasították, nem pedig a Közel-Keleten - erre a következtetésre jutottak a svéd Királyi Technológiai Intézet (KTH) genetikusai, akik kutatásaikról a Heredity című folyóiratban számoltak be.