Egy éve halt meg gyanús körülmények között – valószínűleg gyilkosság áldozataként – a legismertebb orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij. Vlagyimir Putyin Oroszországában jelenleg is mintegy 1500 politikai foglyot tartanak fogva, már egy háborúellenes közösségi posztért is éveket lehet kapni.
Az elmúlt 11 évben több mint 100 ezer embert kínoztak és gyilkoltak meg Szíriában.
A Hezbollah tagjainál lévő kommunikációs eszközök elleni összehangolt támadás vajon megfelel a nemzetközi jog előírásainak? Erről beszélgettünk Nagy Boldizsár nemzetközi jogásszal, a CEU professzor emeritusával, az ELTE jogi karának tiszteletbeli tanárával.
Az igazságügyi szakértői csoportot vezető Catriona Murdoch brit ügyvéd felhívta a figyelmet, hogy egy gát ellen intézett szándékos támadás akár háborús bűncselekménynek is minősülhet a nemzetközi jog értelmében, hacsak nem katonai célpontról van szó.
Több millió tonna ukrán szemestermény nem tud kijutni az országból a háború miatt, ez élelmezési válság felé sodorja a világot.
A támadásban 47 ember vesztette életét.
Alekszandar Vucsics szerb államfő cáfolta, hogy 1991-ben halállal fenyegetett volna meg egy horvátországi „áruló” szerb férfit. A vád egy olyan horvátországi tárgyaláson hangzott el, amelyen azok a szerb fegyveresek ügyében döntenek, akik 1991-ben háborús bűncselekményeket követtek el Glina térségében.
Radovan Karadzic 2016-ban 40 évet kapott a Nemzetközi Törvényszéken. A fellebbviteli tárgyaláson az ügyészség ennél súlyosabb büntetést kért.
A hágai törvényszék minden vádpont alól felmentette Vojislav Seseljt.
Az ENSZ egyik főigazgatója egy konferencián háborús bűnnek minősítette az ókori műemlékek rombolását, amit az Iszlám Állam művel.
A japán bábállam idején Kínában állomásozó hivatalnok vallomásából kiderült: a beteg kínai bányászok közül sokakat a vasércolvasztó kemencébe dobva öltek meg.
Majdnem húsz éve kerülgeti a magyar igazságszolgáltatás az egykori kommunista vezetők felelősségre vonását, de végül rászánta magát az ügyészség, hogy vádat emeljen az utolsó, még élő személy ellen. A 92 éves Biszku Béla belügyminiszterként biztosan felelős volt az 1956 utáni megtorlásokért, de az ügyészség nem ezt veszi elő, hanem a forradalom leverése után eldördült sortüzeket. Ezeket viszont korábban már sokat vizsgálták, és várhatóan nehéz lesz bizonyítani, hogy Biszku és társai közvetlen parancsot adtak volna.