2015. május. 13. 19:59 MTI Utolsó frissítés: 2015. május. 13. 19:58 Világ

ENSZ: Háborús bűn a régészeti emlékek pusztítása

Az ENSZ egyik főigazgatója egy konferencián háborús bűnnek minősítette az ókori műemlékek rombolását, amit az Iszlám Állam művel.

Háborús bűnként el kell ítélni a közel-keleti régészeti emlékek lerombolását és kifosztását, például az olyan cselekedeteket, mint amilyeneket az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet követett el Irakban - jelentette ki szerdán az egyiptomi fővárosban, Kairóban az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) főigazgatója.

Irina Bokova drámai hangú felhívása egy konferencián hangzott el, amelyet válaszul szerveztek arra, hogy az IÁ szélsőséges csoport Irakban régészeti műemlékeket tett tönkre, Egyiptomban, Líbiában és Szíriában pedig régiségeket csempészett. Bokova szerint az ilyen lépések a háborús taktika részét jelentik a régióban.

A főigazgató kiemelte: "Nagy a tét. A régészeti lelőhelyek, múzeumok rombolása és  fosztogatása minden korábbinál nagyobb mértéket ölt. A kulturális örökség megsemmisítése, a kulturális tisztogatás a háborús taktika része, hogy azzal félemlítsék meg a lakosságot, abból pénzeljék bűnös tevékenységüket, és elterjesszék a gyűlöletet". Hozzátette, hogy ezt a fajta cselekedetet háborús bűnnek kell tekinteni. 

Az IÁ által az internetre nemrégiben feltett egyes felvételeken azt lehetett látni, hogy a fegyveresek Irakban kalapácsokkal verik szét az asszír birodalom egykori fővárosához, Ninivéhez vezető hatalmas kapuk egyikénél a szárnyas bikákat, illetve szétfűrészeltek padlóreliefeket Asurbanipal ókori asszír uralkodó egykori palotájában. A videók hatalmas nemzetközi felháborodást váltottak ki.

Szakértők szerint a nagy alakú tárgyakat a szélsőségesek a videofelvételek "kedvéért" verték szét kalapácsokkal, míg a szállítható kisebb szobrokat, maszkokat és ókori ékírásos agyagtáblákat Törökországba csempészték különböző kereskedőkhöz, hogy onnan azok eljussanak a régiségek "feketepiacára".

Deborah Lehr, a kairói konferencia fő szervezőjének számító Régészeti Koalíció elnevezésű csoport képviselője arról beszélt, hogy a Szíriából, Irakból kicsempészett régiségek értéke dollármilliárdokra rúg.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.