Akár 2000 fa kivágása és durva forgalomnövekedés is járhat az új Duna-híddal
Az Átlátszó megszerezte az új Duna-hídról szóló hatástanulmányt, amit eddig a lakosság sem ismert.
Az Átlátszó megszerezte az új Duna-hídról szóló hatástanulmányt, amit eddig a lakosság sem ismert.
Megijedtek a helyiek, úgy tűnt, hogy nem lépett vissza a vállalkozó, aki Madocsán kavicsbányát akart építeni a Paks II .beruházás szomszédságában, mivel újabb hatástanulmányt postáztak az önkormányzatnak, így az engedélyeztetési eljárás még nem zárult le. Közben reagált a cég: adminisztratív okai vannak az újabb dokumentum elkészítésének. Bánya viszont nem lesz Madocsán.
A brit kormány bizalmasnak szánt, de sok részletében kiszivárgott, a parlamenti képviselőknek szerda este végül hivatalosan is bemutatott hatástanulmánya szerint az Egyesült Királyság mindegyik országrészének gazdasága rosszul jár a brit EU-tagság megszűnésével, bármilyen eredménnyel végződnek is a Brexit utáni kapcsolatrendszerről a Brüsszellel folyó tárgyalások.
Újabb részletek szivárogtak ki a brit EU-tagság megszűnésének gazdasági következményeiről összeállított kormányzati tanulmányból.
Az MVM Paks II. Zrt. által készített, az új paksi atomerőműről készített környezeti hatástanulmány az Energiaklub szerint számos kulcskérdést nem tisztáz, többször megalapozatlan, illetve elavult és hibás nézetekre hivatkozva teszi állításait
Rengeteg akadálymentes járműre lenne szükség a tömegközlekedésben, ha Budapest olimpiát rendezhetne 2024-ben. A paralimpia miatt jónéhány akadálymentes épület is kellene, és például már az olimpiai falu tervezésénél gondolni kell a kerekesszékesekre, illetve a vakokra – derül ki a Pricewaterhouse Coopers majdnem ezernégyszáz oldalas hatástanulmányából, amelyből a pénteki Népszabadság idéz.
Csak a fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésére 600-700 milliárdot kellene fordítani, ha Budapest valóban olimpiát szeretne rendezni 2024-ben. De ez csak az egyik bizonytalan pont: már a Dagály uszoda felhúzása is rizikós vállalkozás, gondot okozhat az építőipar teljesítőképessége, vagy éppen az árfolyamváltozás és az se biztos, hogy a közvélemény többsége kiáll a tervek mellett - derül ki a budapesti olimpia hatástanulmányából, amelyet a Népszabadság szerzett meg.
A 2011-ben készített tanulmány 800 fős mintán mérte fel, mit szólna a lakosság, ha vasárnap nem nyitnának ki az üzletek. A válaszadók kétharmada már akkor is ellenezte az intézkedést. Emellett a tanulmány a péntek-szombati növekvő autóforgalomra és a drága fogyasztási cikkek forgalmának csökkenésére figyelmeztetett.
A Népszabadság szerint van 2011-es hatástanulmány, az NGM tagadta, most mégis úgy tűnik, hogy valami van. Bár most azt mondják, csak közvéleménykutatás.
A Nemzetgazdasági Minisztérium számára ismeretlen az a hatástanulmány, amelyet a hírek szerint ők készíttettek a vasárnapi zárva tartásról 2011-ben. A tárca szerint a tanulmány súlyos megállapításai – 50 milliárdos kiesés a költségvetésnek, több mint 10 ezer megszűnő állás – legfeljebb a gazdasági válság után lehettek érvényesek.
Önálló képviselői indítványhoz nem kell ilyet készíteni, nem is készített a szaktárca.
A kormányszóvivő szerint a kiindulópont a megyei matricák bevezetése, a kormány célja a közlekedők helyzetének javítása. A hét végén a fuvarozókkal, hétfőn az önkormányzatokkal egyeztetnek, a kormány pedig szerdai ülésén foglalkozik a témával. Az elkészült hatástanulmányokat elérhetővé teszik. .