Csak a fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésére 600-700 milliárdot kellene fordítani, ha Budapest valóban olimpiát szeretne rendezni 2024-ben. De ez csak az egyik bizonytalan pont: már a Dagály uszoda felhúzása is rizikós vállalkozás, gondot okozhat az építőipar teljesítőképessége, vagy éppen az árfolyamváltozás és az se biztos, hogy a közvélemény többsége kiáll a tervek mellett - derül ki a budapesti olimpia hatástanulmányából, amelyet a Népszabadság szerzett meg.
A nyilvánosság eddig csak a százoldalas, meglehetősen bizakodó vezetői összefoglalót ismerhette meg a 1372 oldalas tanulmányból. Ezt azzal magyarázta a kormány és a Magyar Olimpiai Bizottság, hogy előnyhöz juttatná riválisainkat, ha közzétennék a Budapest gyengeségeire is rámutató teljes elemzést.
A kockázatok között említik, hogy a magyaroknak nincsenek megfelelő olimpiai rendezési tapasztalataik, a szűk határidők miatt nőhetnek a tervezett építőipari árak, amelyeket az árfolyamváltozás is befolyásolhat.
A várható versenytársak, így Boston, Párizs, Hamburg, Róma lobbiereje sokkal nagyobb, mint a magyar fővárosé, Budapest ráadásul kevésbé ismert és nincs túl jó híre a magyar politikának – derül ki a cikkből.
Az egyik fő veszélyként a társadalmi támogatottság hiányát vagy változását nevezték meg a tanulmányban, amelyben gyakorlatilag veszélyforrásként tálalnak egy esetleges népszavazást, vagyis azt, ha az ellenzők referendumot kezdeményeznének a rendezéshez szükséges olimpiai törvényről.
Az elemzés szerint a sportlétesítmények többsége akkor is megépül, ha nem Budapest rendezi a játékokat. A Dagály uszodakomplexummal kapcsolatban megjegyezték, hogy extrém rövid a kijelölt tervezési és megvalósítási határidő.
Még nagyobb a kockázat a Kvassay-zsiliphez tervezett 60 ezres olimpiai főstadionnál, amelyet 15 ezresre bontanának vissza az olimpia után. 45 ezres átmeneti lelátóra azonban a világon alig van példa. Az Etele térre álmodott 15 ezres ideiglenes csarnok felhúzása is bonyolult feladat, mert ekkora fedett létesítmény egyedi épületszerkezetet igényel – írják a tanulmány készítői.
Az elemzés szerint 600-700 milliárd forint kell az elfogadható színvonalú fővárosi hálózat és járműpark kialakításához, míg a magas nívó eléréséhez pedig 1000 milliárdnyi fejlesztés szükséges. Csak a médiamunkások szállítására 300 darabos minibuszflotta bérlését tervezik. Ezt egészítenék ki az újságírókat a Dunán fuvarozó motorcsónakok. Az olimpiai felkészülés idején 1900 milliárd forintot szánnának az ország közlekedésfejlesztésére.
