Dél-koreai kutatói szerint sikerült áttörést elérni a robotrajok fejlesztésében, amelynek tagjai összedolgoznak a közös cél elérése érdekében.
A floridai lóhangyák olyan tudatos viselkedést mutatnak, ami az egész kolónia életét megmentheti: ha megsérül egy társuk lába, lerágják azt, hogy ne terjedjen el a fertőzés. De nem minden esetben tesznek így.
Becsavarodott hangyákat találtak, ezúttal a szó valóságos értelmében. A kis rovarok ugyanis műanyagszálakba gabalyodtak, és ez egy újabb aspektusból világít rá a műanyagok veszélyeire. Elsőre úgy tűnhet, ez csak a hangyák gondja, de ami az övék, abból nagyon hamar az emberiség problémája lehet.
Összesen 88 vöröstűzhangya-fészket találtak a kutatók Olaszországban, és ez az egész kontinensre nézve vészjósló előjel lehet.
Elsőre akár még idillinek is tűnhet, ami egy galandféreggel fertőzött hangyafajjal történik, lévén nem sok teendője van, és sokáig fiatalos is marad – a befejezés azonban, ahogy a legtöbb esetben, itt sem vidám. A Mainzi Egyetem munkatársai annak eredtek a nyomába, hogy mi lehet a különös történés hátterében.
A horrorsorozat első évada után a biológusok elmondják: már csak a felmelegedés miatt is több gombafertőzés fenyeget.
Új hangyafajt fedeztek fel a kutatók. A leletet még 1930-ban találták meg, de végig rosszul volt felcímkézve.
A Nikon Small World Photomicrography nevű versenyének egyik döntős képét a litván Eugenijus Kavaliauskas készítette, alkotását pedig jobban felkapta az internet, mint a megmérettetés fődíjas fotóját.
Összesen 486 olyan publikációt néztek át a tudósok, amiben a szakemberek a hangyák számát igyekeztek megbecsülni. Ezek alapján jóval több ilyen élőlény lehet a Földön, mint azt korábban gondolták.
Ha egy olasz hangyát összeraknak egy portugállal, a rovarok úgy viselkednek, mint ha testvérek lennének ugyanabból a kolóniából. De van, amiben jobban hasonlítanak az emberre: rosszul tűrik az egyedüllétet. Az elmúlt időszakban több kísérlet is érdekes eredménnyel szolgált a hangyákról.
Elkészítették az első magyar hangyanév-katalógust az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának (ELKH ÖK) kutatói, ezzel immár a 126 magyarországi hangyafaj mindegyikének lett magyar elnevezése.
Az amerikai tudósok szerint a Harpegnathos saltator fajba tartozó hangyák képesek arra, hogy a kolónia fenntartása érdekében radikálisan megváltoztassák a testük felépítését.