Alaposan feltöltött gáztárolókkal fordultunk rá az idei télre, de ez csak az egyik olyan tényező, mely stabilizálja a piacot.
Már 90,5 százalékon áll a gáztárolóink töltöttsége.
Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető írásbeli kérdésben igyekezett megtudni, miért mi fizetjük az egész EU-ban a legtöbbet az orosz gázért, az Energiaügyi Minisztérium államtitkárától azonban csak a szokásos semmitmondó panelekre futotta.
Az unió azt várja a közös gázbeszerzéstől, hogy plusz gázmennyiséget vonz a kontinensre, miközben alacsonyan tartja az árakat.
Kész csoda, hogy kedden az Európai Bizottság végül is beterjesztette a régóta esedékes, uniós gázársapka-javaslatát. Kevésbé lenyűgöző a fejlemény, ha megnézzük, mi is van a tervben, és megpróbáljuk kikövetkeztetni, hogy az milyen hatással lehet az életünkre. A gázpiacon pedig a szakági félelmek szerint ráadásul még nagy felfordulást is okozhat az árplafon – de egy haszna mégis lehet.
Rendőrök őrzik a kikötőnek azt a részét, ahol a cseppfolyósított földgázt szállító hajók kikötnek, mert terrorakciótól tartanak. Korábban megrongálták az Északi áramlat 1 és 2 gázvezetéket, mely Oroszországból szállított földgázt Németországba.
A magyar–orosz megegyezéshez hasonló mechanizmust fontolgat az Európai Bizottság.
Orbán Viktor a múlt heti EU-csúcson büszkén dobolta ki: elérte, hogy a hosszú távú beszerzési szerződések ne essenek a tervezett, államszövetségi gázársapka hatálya alá. Hogy ezt tényleg ő harcolta-e ki, az nem tiszta, de ennél fontosabb, hogy egyelőre az sem nyilvánvaló, ténylegesen hogyan maradunk ki a közös tőzsdei ármanipulációból, ha a Gazprommal kötött, hosszú távú szerződésünk árazását pont a holland tőzsdei árak mozgatják.
Aki korábban szerződött, azt nemcsak a magas tőzsdei ár, de a szállító által akkor alkalmazott jóval magasabb árrés is sújtja.
A miniszterelnöknek „sikerült kiharcolnia”, hogy a hosszú távú gázszerződéseket ne érintse az uniós ársapka. Tehát a Gazprommal kötött kontraktus is megvédte.
Kormányrendelet született csütörtökön arról, hogy a kormányzat különleges földgázkészletet hozhasson létre. A feladatot a Magyar Szénhidrogén Készletezési Szövetség kapja, amely az ehhez szükséges 740 millió köbméter gázt hitelből vásárolhatja majd meg nyílt pályázat nélkül. Az állam közel 735 milliárd forint értékig vállal készfizetési kezességet.
A külügyminiszter szerint a déli csővezetékre irányíthatják át azt a gázmennyiséget is, ami a nyugati csővezeték kapacitásszűkülete miatt most nem érkezik meg Magyarországra.