Ígéretesek lehetnek az ehető gombák az anyagcsere és a vércukorszint szabályozásában – derül ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából, mely szerint a gyógyhatású gombák bioaktív vegyületei megelőzhetik vagy mérsékelhetik az inzulinrezisztenciát.
Ahogy beütött a hideg, a gombaszezon is nagyjából véget ért. A keresgélés helyett egy társasjátékot próbáltunk ki, amelyik nem csak fajokat mutat be, de segít megérteni egy teljesen ismeretlen világ működését – itt a Földön.
Ugyan nincsen fülük, sem idegrendszerük, mégis „hallják” a zenét, pontosabban érzik a hangok által keltett mechanikai rezgéseket a növények, sőt az egysejtű szervezetek is. Amerikai kutatók ezúttal egy gombás talajmikroba esetén vizsgálták a hangok hatását.
Újfajta veszély leselkedik az emberekre, ha gyanútlanul vesznek szakkönyveket az interneten. Ez pláne akkor aggasztó, ha arról ad leírást a kötet, hogy mi fogyasztható, és mi mérgező.
A gyógyszereknek ellenálló baktériumok mellett egyre nagyobb veszélyt jelentenek a rezisztens gombák is – közölte több mikrobiológiai tanulmány.
A macskák, a kutyák, a lovak jeleinek és testbeszédének egy részét tudjuk értelmezni. Meg tudjuk különböztetni a madarak figyelmeztető jeleit is a kacér trilláiktól. Még a rovarok „nyelvére” is van némi rálátásunk. De mi a helyzet a gombákkal? Tudnak-e vajon a gombák kommunikálni? Részlet az Erdők című könyvből.
Simán képes összekeverni a mérgező és az ehető gombákat a mesterséges intelligencia. Egyre többen keresnek rá az ilyen alkalmazásokra a Google-ben.
Világszerte évi 3,8 millió ember halhat meg gombás fertőzések miatt, és ebből nagyon sok halálesetet okozhat kizárólag a gomba. Ez jelentős emelkedés a 10 évvel ezelőtti adatokhoz képest.
Azt hitte, már mindent ismerünk? Nagyot téved: egy friss jelentés szerint még körülbelül 2,5 millió gombafaj várhat azonosításra, szerte a világban. Az új fajok zöme azonban veszélyeztetett, így már a felfedezés pillanatában a kihalástól fenyegetett kategóriákba kell sorolni őket.
A Föld legidősebb és legnagyobb élőlényei közé tartozó, növényeket megbetegítő tuskógombafajok (Armillaria) fertőzőképességének genetikai hátterét vizsgálták nemzetközi együttműködésben a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.
Több szempontból is különleges anyagot alkottak meg ausztrál kutatók: nem csak környezetbarát, de még tűzálló is.
A műanyagszennyezés harmadát adó polipropilént – ami alapesetben több száz év alatt bomlik le – mindössze 140 nap alatt bontja le két gomba, az Aspergillus terreus és az Engyodontium album, állapították meg ausztrál tudósok.