Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A macskák, a kutyák, a lovak jeleinek és testbeszédének egy részét tudjuk értelmezni. Meg tudjuk különböztetni a madarak figyelmeztető jeleit is a kacér trilláiktól. Még a rovarok „nyelvére” is van némi rálátásunk. De mi a helyzet a gombákkal? Tudnak-e vajon a gombák kommunikálni? Részlet az Erdők című könyvből.
Egy 2022-ben megjelent tudományos cikkben, amelynek kissé túlzó címe „A gombák elektromos impulzuscsúcsokból eredő nyelve”, a szerző azt sugallja, hogy a gombák „beszélni” is tudnak. Mégpedig elektromos impulzusok segítségével.
A kutatók úgy hallgatták ki a gombák „fecsegését”, hogy apró elektródákat helyeztek a gomba testébe. Azt találták, hogy a gombákon szisztematikus jelek haladnak át. Ezek a jelek a kutatók által vizsgált négy faj mindegyikénél más-más mintázatot mutattak. A legbeszédesebb a hasadtlemezű gomba volt: egy kis méretű, szőrös, szürkés színű, legyező alakú élőlény, amely elsősorban elhalt fákon élősködik és növekszik.
Bár észszerű és hasznos lenne…
Ha az elektromos impulzuscsúcsokat „betűknek” tekintjük, és a szorosan egymás után következő impulzuscsúcsokat „szavakká” csoportosítjuk, akkor legalábbis mulatságos megállapítani, hogy a hasadtlemezű gomba szóhossza 4,4 betű – ami nagyon hasonló a göröghöz, amelynek átlagos szóhossza 4,45 betű, vagy az angolhoz, amelyé 4,8.
Más kérdés, hogy ez mennyire hasznos információ. A cikk szerzője a cím ellenére világosan leszögezi, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ezek az impulzuscsúcsok gombanyelvet alkotnak; lehet rájuk teljesen más magyarázat is.
Nem nehéz azonban amellett érvelni, hogy észszerű, sőt hasznos lehet, ha egy gomba képes jeleket küldeni a gombatest egyik részéből a másikba. A jelzések szólhatnak a táplálék helyéről vagy egy gombaevő ellenség támadásáról. Más tanulmányok is alátámasztják, hogy a gombákban létezik ilyen információtovábbító rendszer, bár az elektromos impulzusokon kívül több más mechanizmus is szóba került.
És mi a helyzet a gombák párosodásával?
A hasadtlemezű gomba tartogat még egy ászt, ami hozzájárul a sikeréhez. Ha a nemi identitásról szóló vita már fáraszt bennünket, csak várjuk ki, amíg a hasadtlemezű gomba is bekapcsolódik a diskurzusba. Ez a faj ugyanis nem kevesebb mint 23 328 különböző párosodási típus büszke tulajdonosa. Ez még a gombák birodalmában is rekordnak számít, ahol egyáltalán nem ritka a sok párosodási típus.
A szex és a nemek kérdése egyszerűbb a gombák esetében, amelyeknek a megtermékenyítéshez nincs szükségük „kulcs a zárban” jellegű párosodásra. A gombáknak nincsenek látványos genitáliáik, és nincs is szükségük rájuk. A hasadtlemezű gombák esetében elég, ha két kompatibilis egyed egymás mellé fekszik, egy kis hidat hoz létre egymás között, és a sejtmagot a hídon keresztül a kiválasztottjához küldi.
E rendszer előnye, hogy a hasadtlemezű gomba egyede az azonos faj szinte minden más egyedével párosodhat – nem csak az egyedek felével, mint az állatok esetében, ahol általában kétféle nem létezik, 50-50 százalékos eloszlásban. Ez azt is jelenti, hogy a hasadtlemezű gomba genetikai anyaga széles variációt mutat faji szinten, ami kedvező a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodás szempontjából.
Az erdő egy gigantikus hálózat
Azaz továbbra is rendkívül bizonytalan, hogy a gombák valóban tudnak-e „beszélni” egymással, akár elektromos jelekkel, akár más módon. Mivel azonban családtagjaik megtalálhatók a világ összes erdőjében, a szomszédságukban pezsgő élet folyik, kölcsönhatásokkal, konfliktusokkal és szimbiózisokkal és akár 23 328 párosodási típus részvételével – a hasadtlemezű gombának tehát bőven lenne miről mesélnie.
Az erdő összességében tehát kapcsolatok gigantikus hálózata, táplálkozók és táplálékok, barátok és ellenségek – és egymás iránt közömbös fajok – közötti viszonyok egyvelege, ahol az együttműködéstől az élősködésig a kapcsolati spektrum minden árnyalata jelen van. Különböző, gyakran az élet családfájának teljesen más ágait képviselő fajok élnek egymáson és egymásban. Nagy, kicsi és egészen parányi organizmusok nyüzsögnek és hemzsegnek az erdő talajától a fák tetejéig. Hadd maradjon ez így.
A fenti cikk az Erdők című könyv szerkesztett részlete. Anne Sverdrup-Thygeson kötetében az ember és az erdei fajok együttműködését kutatja, alapot kínálva az erdők jelentőségének megértéséhez a mai természeti és éghajlati válságban. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.
