Csehország, Lengyelország és a részben függetlenedő Szlovákia GDP-je is jobban nőtt a 2022–2024-es időszakban, mint a miénk, illetve a mi gazdaságunk sokkal jobban lassult a háború kitörése óta, mint az övék.
Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.
A kormány inflációkövető adóemelést vezet be, ezzel jóval feljebb tolja az árakat, de a harmatgyenge forint sem segít – mutatta be a Magyar Nemzeti Bank friss Inflációs jelentése. A gazdaság sem biztos, hogy nagyon pörögni fog 2025-ben, még úgy sem, hogy három óriásberuházás is most fog elindulni.
Nem lesz jövőre 3,4 százalékos GDP-növekedés. Sőt még 2026-ban sem.
Idén csak 0,5 százalék körül lesz a gazdasági növekedés, de e tekintetben jövőre javulnak a kilátások. Az inflációt viszont emelik a kormány adóemelései és a gyenge forint, a pálya 0,5 százalékponttal csúszott fel, csak 2026-ban lehet meg a 3 százalékos jegybanki cél. A jegybank kész huzamos ideig tartani a 6,5 százalékos alapkamatot.
Elmaradt az orosz gazdaság növekedése a harmadik negyedévben éves szinten a második és az első negyedévhez képest az orosz statisztikai hivatal adatai szerint.
A márciustól Varga Mihály vezette jegybanknak szűk lesz a mozgástere, ha pedig szükség lesz rá, várhatóan újra többes kamatrendszer jöhet. Egyre kevésbé várható, hogy az euróval szemben tartósan visszatér a 400 alatti forintárfolyam. Jövőre komoly izgalmat jelent, hogy mi lesz a 7000 milliárd forintnál nagyobb állományú inflációkövető állampapírokkal – vélik a Concorde elemzői.
A gyengélkedő autó- és akkuipar, valamint az aszály húzta mélybe a gazdaságot; átlépte a bitcoin a 100 ezer dolláros álomhatárt; az európai piacokon a francia kormány bukása miatt aggódhatnak. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Nyolc százalékkal maradt el a mezőgazdaság idei teljesítménye az előző évitől. Hiába nőtt az állattenyésztés kibocsátása, nem tudta kompenzálni a többi visszaesését. Majd harmadával kevesebb árpa és alma, tizedével kevesebb napraforgó termett, csak barackból lett több. A gazdák zsebe is megérezte az aszályt: tavalyhoz képest 35 százalékkal csökkent a jövedelmük.
Mindössze 2-3 százalékos lehet a gazdasági növekedés a következő két évben, az infláció sem a kormány által várt mértékben fog csökkenni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet előrejelzése szerint.
A legfrissebb adatok szerint a vártnál kevésbé lassult az éves infláció Törökországban, bár az utóbbi hónapokban tapasztalható, hogy mérséklődtek az árak a szállodákban, éttermekben, kávézókban.
Az autógyártás és az akkuipar rosszul teljesített, a bajokat pedig csak tetézte, hogy megérkezett nyáron az aszály is – mutatta be a KSH, miből állt össze a minden várakozásnál rosszabb július–szeptemberi GDP-adatunk.