Első ízben bizonyították a kutatók, hogy létre lehet hozni fotoszintetizáló állati sejteket, de ez nem azt jelenti, hogy pár év múlva már az emberek is a napon töltődhetnek. Haszna azonban nagyon is lehet.
Az eddig ismert fajoknál akár tízszer hatékonyabb áramtermelésre képes zöldalga-törzset azonosítottak a HUN-REN-hez tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai.
Bár az erdők segíthetnek valamennyire visszafogni a pusztító szén-dioxid-kibocsátást, a globális felmelegedés katasztrofális visszacsatolási hurokba juttathatja ezeket a növényeket is.
Az amerikai Georgiai Technológiai Intézet kutatói egy speciális fehérjét termelő gént adtak a Saccharomyces cerevisiae nevű élesztőgombához, hogy megnézzék, szénhidrát nélkül is képes-e életben maradni.
Bár a fotoszintézis alapfolyamatát mára nagyrészt feltárták a tudósok, még mindig van olyan része a folyamatnak, amit nem ismerünk. Ehhez segítettek közelebb kerülni a szegedi kutatók.
Az amerikai kutatóknak acetát segítségével sikerült elérniük, hogy bizonyos növények a sötétben is növekedésnek induljanak.
Egyharmaddal fogják növelni fotoszintézisük mértékét az idős tölgyfák válaszul a légköri szén-dioxid 2050-re várható átlagos növekedésére – derítették ki a Birminghami Egyetem kutatói.
Egy londoni kutatócsoport egy olyan speciális megoldást fejlesztett ki, amellyel ugyanannyi szén-dioxidot lehet kivonni a légkörből hat hét alatt, mint egy hatéves fával.
Svéd kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy érdemes lenne megkérdőjelezni az állítást, amely szerint a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok egyik fő kibocsátója.
A korábbi adatokhoz képest sokkal több szén-dioxidot nyelnek a szárazföldi növények egy új kutatás szerint. A tudósok mindebből arra következtetnek, hogy az anyaföld is megérezte a klímaváltozást, és foggal-körömmel küzd ellene. A kérdés az: meddig képes rá.
A növényvilágra jellemző fotoszintézis elméleti alapjaira támaszkodva állítottak elő hidrogént a Glasgow-i Egyetem tudósai: az eljárás áttörést kínálhat a világ energiaproblémájának megoldása felé.
Új fotoszintetizáló baktériumot fedeztek fel francia és amerikai kutatók, amely szervezetén belül hoz létre karbonát ásványokat.