A Köln melletti Brühlben Alberto Giacometti – Szürrealista felfedezések címmel egy több mint 70 objektumot (szobrokat, litográfiákat, fotókat és leveleket) bemutató kiállítás nyílt a 20. század talán legfontosabb szobrászának művészi örökségét gondozó párizsi Giacometti Fondation szervezésében.
A tárlat egyik különlegessége a Hang-szín-tér című hanginstalláció is, amelyet a művész Vidovszky László zeneszerzővel közösen készített 1981-ben.
„Sok önarcképet készítettem, mert hullanak körülöttem az emberek, mint a legyek, végül senki sem marad, hogy megfessen, csak én magam” – ironizált a brit festőművész, Francis Bacon, akinek a műveiből a londoni The National Portrait Galleryben nyílt kiállítás.
Sok évtizedes adósságot törlesztve először nyílt közös, átfogó kiállítása az 1915-ben elhunyt Galimberti Sándor – Dénes Valéria festőművész házaspárnak a Magyar Nemzeti Galériában. A páros életmű száz év után is meglepetésekkel szolgál.
A Musée d’Orsay bizonyítja, hogy ma is lehet még újat és újszerűen mondani a képzőművészet történetének egyik legnépszerűbb, 1874-ben egy tárlattal indult izmusáról.
A francia impresszionista Szénaboglya-sorozatának egyik darabja kelt el szerdán.
Idén különösen érdemes ellátogatni az északnyugat-francia tartományba, Normandiába, ahol szeptember végéig nemcsak a 150 éve itt megszületett nagy hatású művészeti irányzat, az impresszionizmus kiemelkedő alkotóinak műveiben, hanem az általuk inspirált kortárs művészek alkotásaiban is el lehet merülni. Az impresszionizmusnak szentelt fesztiválról Cserba Júlia készített helyszíni beszámolót.
A képek igazából akkor születnek meg, amikor a közönség találkozik velük – vallotta a múlt héten elhunyt Szüts Miklós, aki olyan szakmát keresett, amelyben a szabadság a fő munkaeszköz. Szüts Miklós temetése holnap, március 27-én lesz a Farkasréti temetőben.
Algoritmusokra alapozta vizualitását, számítógéppel alkotott, úgy, hogy a művei nem váltak személytelenekké. A tavaly, 99 évesen elhunyt Vera Molnar művészetét kiállítások sora eleveníti fel. Torma Tamás írása.
A tavaly decemberben, nem sokkal a 100. születésnapja előtt elhunyt magyar származású francia alkotó, aki a hatvanas években az elsők közt használta a számítógépes művészet közvetlen előzményeként tekinthető generatív elgondolást és módszert munkáiban, s még utolsó életévében is NFT-ket bocsátott ki, centenáriumi kiállításai közül a legnagyobb szabásút a párizsi Pompidouban rendezték meg. A kiállításról, melynek előkészületeiben még Molnár Vera is részt vett, Cserba Júlia, a művész barátja készített beszámolót.
Új relevanciával bír a kortárs műkereskedelemben és a kortárs művészeti intézményi politikában a globalizációval szembeállítható perifériák naiv, zárványszerű alkotóinak életműve. A jelenségről – amely az áprilisban nyíló 60. Velencei Képzőművészeti Biennáléra is hatással van – egy 78 éves grúz festőnő zürichi kiállítása kapcsán írt szerzőnk.