“Külön-külön vízcseppek vagyunk. Együtt viszont egy óceán.” Az idézet érvényes az energetikára is, ahol a stabilitáshoz nagyban hozzájárulnak az együttműködések. Vélemény.
Brüsszelben ismét előtérbe került a terv, hogy meg kellene fosztani Oroszországot az utolsó adujától, amivel továbbra is befolyásolni tudja Európa energiaellátását, azaz be kellene szüntetni vele az atomenergetikai együttműködést. Már ha a magyar kormányfő hozzájárul.
Bár akár a 2030-as évekig is tovább működhet a Voyager–2 szonda, ennek ára van: egyre több tudományos műszerét kell leállítani. Az egyiktől épp most búcsúzott el a NASA, hogy energiát spóroljon.
Kicsi a bors, de erős: bár csak 0,002 milliméter vastag egy újonnan fejlesztett telep, mégis képes 1 volt feszültség leadására. Ez pedig számos területen hozhat áttörést, de azért még csiszolni kell rajta.
Egy egész űrerőmű-hálózatot hozna létre alacsony Föld körüli pályán a Star Catcher Industries, hogy a műholdak többé ne legyenek a saját napelemes rendszereikhez kötve. Az erőmű ugyanis több energiát tudna biztosítani a feladataikhoz.
RAT – de nem a patkány angol megfelelője, hanem egy életmentő generátor neve ez, mely normál esetben a géptörzsben van elrejtve. Vészhelyzet esetén azonban ez biztosít áramot a kritikus fontosságú műszerek működtetéséhez.
Csont nélkül lehozta Európa az idei telet is: Oroszország már csak kisebbségi gázellátó a kontinensen, az új partnerek nem szórakoznak, hanem szállítanak, így a tárolók normális áron teltek csurig. A nagyon enyhe tél miatt pedig igazán fűteni se kellett, ezért a készletek különösebben ki se fogytak. A cseppfolyós gáz lett a megmentő, kialakulni látszik egy új függési rendszer, és mivel az USA épp behúzta az LNG-kéziféket, esélyes, hogy Moszkva után Doha lesz a hűbérúr.
A Baker Hughes energiaipari cég vezetője szerint az 1973-as olajválság óta nem volt ilyen zavaros a helyzet. Ígérgetésben verhetetlen az EU, teljesítésben nem acélos, írja a Süddeutsche. Elfriede Jelinek Nobel-díjas osztrák írónő a Hamászról fogalmazott meg lesújtó ítéletet. Az Iránnal kapcsolatos veszélyekre hívja fel a figyelmet az Institute for Science and International Security intézet igazgatója. A drogkereskedelem és a közel-keleti terror összefüggéseiről ír egy republikánus szenátor a Washington Postban. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A frászt hozta Szijjártó Péterre az új különadó, amit a bolgár kormány a Magyarország és Szerbia felé szállított orosz gáz transzferére vetett ki. A külügyminiszter azzal riogatott, hogy a sarc miatt akár le is állhatnak a szállítások. Vlagyimir Putyin aztán megnyugtatott mindenkit, azt mondta, a Gazprom az intézkedés ellenére tovább nyomja nekünk a gázt. Azonban, ha ez valami miatt mégis meghiúsulna, akkor már most is tudnánk pótolni a kieső mennyiséget, igaz, most még jó drágán – Orbán Viktor hatalmának egyik pillére, a rezsicsökkentés valószínűleg össze is omlana. Nagyjából három éven belül viszont már eljut odáig az európai csőrendszer, hogy várhatóan még az árak se lőnének ki a sztratoszférába, ha elköszönnénk az oroszoktól.
Emberséget emberségért – írta a döntésről az izraeli energia- és infrastrukturális miniszter.
A groningeni gázmező az ellátásban leginkább B terv, arra az esetre, ha kiesnének a norvég források.
Új ember felel az energiaellátás biztonságáért a Külügyminisztériumban, miután lemondott az eddigi helyettes államtitkár.