A platformok akár a globális bevételük 5 százalékát kitevő bírságot is kaphattak volna. A kormány azért visszakozott, mert biztosan nem ment volna át a szenátuson a javaslat.
Mi a különbség a klímadezinformáció a klímaszkepszis és a klímarelativizáció között? Miért relativizálja előszeretettel a magyar kormány az ügyet, és hogyan hat ezzel a társadalomra? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunk legfrissebb epizódjában, amivel elmerészkedünk arra a határra, ahol a politika és a klímaváltozás összeér és a kormány is megkapja a magáét.
A brazil Legfelsőbb Bíróság keddi közlése szerint az X minden olyan kérést teljesített, amit a bíróság korábban kifogásolt a platform működését illetően, ezért a szolgáltatók feloldhatják az oldal tilalmát.
A hálózat a közösségi médiában folytatott orosz propagandakampányt. Mesterséges intelligenciával létrehozott álhíreket terjesztettek az ukrajnai háborúról.
Többször is kritika nélkül közöltek a moszkvai narratívának megfelelő és hamis információkat azok a mesterséges intelligenciák, amiket a NewsGuard elemzői vizsgáltak meg közelebbről.
A videók alatt látható megjegyzésekkel veszi fel a kesztyűt a YouTube az álhírekkel szemben. Kérdés, mennyire lesz ez hatékony a gyakorlatban.
Megkezdte munkáját az Ukrajnát érintő dezinformáció elleni szervezet.
Az európai parlamenti választások előtt az orosz politikai és gazdasági érdekekhez köthető álhírek sora árasztotta el Európát, ezek terjesztését a generatív mesterséges intelligencia nagyon megkönnyítette. Bár az Európai Unió – és számos tagország külön is – hatványozott erővel küzd a kamuhírek és a zavarkeltés ellen, ennél sokkal többre lenne szükség.
De nem csak ők, mások is előszeretettel nyúlnak a mesterséges intelligenciához.
Az európai választások előtt az EU hatványozott erővel küzd az orosz dezinformáció ellen. A legtöbb – bár nem minden – uniós ország saját maga is harcol az orosz félretájékoztatás ellen, de az erőforrások eltérők, az erőfeszítések nem egységesek. Eközben a generatív mesterséges intelligencia könnyebbé tette a dezinformációk terjesztését.
A cég öt rosszindulatú fiókot is leleplezett a közelmúltban.
Több európai titkosszolgálat egybehangzóan állítja, hogy a korábbi, sporadikus destabilizáló tevékenységek után az orosz hírszerzők most szintet léptek. Sokasodnak a Nyugat-Európát célzó szabotázsakciók, hackertámadások, és egyre intenzívebbek a propagandakampányok is. Céljuk Ukrajna támogatásának megrendítése az európai parlamenti választások előtt.