Amerikai kutatók szerint egyre súlyosabb problémát jelent a dengue-láz, egy év alatt háromszorosára nőtt az Egyesült Államokban a fertőzöttek száma. A világ más részei sem fogják megúszni a tendenciát.
Elérhető a Nemzetközi Oltóközpontban az a vakcina, amellyel az egyes szúnyogok által terjesztett dengue-lázat előzhetjük meg.
Több brazil városban szükségállapot van érvényben a fertőzés terjedése miatt.
A betegség Ázsiában és Dél-Amerikában évente mintegy 20 ezer ember halálát okozza.
Szingapúrban a Wolbachia nevű baktériummal fertőzik meg a mesterségesen tenyésztett hím szúnyogokat, hogy visszaszorítsák a halálos dengue-láz terjedését.
Az eddig szokásos, évente nagyjából tucatnyi dengue-lázas eset helyett az idén csak szeptemberig közel ötvenet regisztráltak Franciaországban. Immár nemcsak Afrikában, Közép-Amerikában vagy Délkelet-Ázsiában járt utazók betegedhetnek meg, hanem e vidékek közelében sem járt franciák is.
A jelenség a kutatók szerint kedvezhet bizonyos betegségek terjedésének.
Hetvenhét százalékkal csökkent a dengue-lázas esetek száma egy úttörő vizsgálatban, amely során a kutatók baktériummal fertőzték meg a vírust terjesztő szúnyogokat.
Az utóbbi évek egyik legvitatottabb kísérletét vitte végig a brit Oxitec: genetikailag módosított szúnyogokat terjesztettek el Floridában, hogy így vessenek véget egy veszélyes helyi populációnak.
Immanuel Kantra is lehet hivatkozni vagy a Fülöp-szigeteki dengue-járványra is. Egy angol egyetemen külön csoport kutatja az oltás iránti bizalom – illetve bizalmatlanság – hátterét. Ez a bizalmi kérdés a WHO szerint nagyobb egészségügyi kockázat, mint az AIDS.
Vannak, akik abban bíznak, hogy a koronavírus-járvány megfékezésében segíthet a melegebb idő, ami viszont utat nyithat a szúnyogok révén, elsősorban Ázsiában terjedő dengue-láz előtt.
Nicaraguában az idén nyolcan haltak meg, és becslések szerint 55 ezren betegedtek meg a kór miatt.