A zeneszerző úgy véli, a Lenin és Sztálin által indított „világbolsevizmus” ma nyugat felől fenyeget, és különben is, az orosz államfő „már nem egy pártfőtitkár, de nem is cár”.
A szocialista félvilág a Teremtőjét istenítette a százötven évvel ezelőtt, 1870. április 22-én született Vlagyimir Iljics Lenin (1901-ig Uljanov) személyében. Ennek megfelelő mértékben dicsőítették őt mindenféle módon és műfajban. Mindenki vele érvelt mindenki ellen.
II. Miklós orosz cárt és családtagjait száz éve gyilkolták meg Jekatyerinburgban, most genetikai vizsgálatok bizonyítják, hogy ők azok.
Az orosz birodalom 1917 őszére már a megsemmisülés határán volt, és a bolsevikoknak nagyon igyekezniük kellett, hogy bármit is megdönthessenek Péterváron: a cárizmust pár héttel azelőtt számolták fel Kerenszkijék, a németek már a Balti-szigeteket is elfoglalták Pétervár előterében, így a lakosság és a kormány menekülőben volt a fővárosból. Egy pesti lap már október végén forradalmat várt, november 2-án pedig már tudni lehetett: hetedikén lesz a bolsevik akció.
Putyin tőle szokatlan módon hallgat az 1917-es forradalomról.
Aztán jöttek a bolsevikok, és tudjuk, mi lett belőle...
Az ellenfelek módszeres és gátlástalan lejáratása nem most kezdődött, a fehér terror és a bolsevik hatalom is buzgón élt vele. Ám nem volt tőle mentes a rendszerváltást követő időszak sem.
A moszkvai főpolgármesteri hivatal felújíttatja a rettegett bolsevik politikai rendőrség, a Cseka alapítójának, Feliksz Dzerzsinszkijnek az emlékművét.
Kalózzászlót tűztek ki fiatal lázadó művészek az Aurora cirkálóra, amely az 1917-es bolsevik forradalom egyik jelképe.
Legitimációs céllal számos kommunista vezető használt fel nemzeti szimbólumokat. De csak múló liezon lett volna nacionalizmus és kommunizmus között? Egy holland kutató azt állítja, nem. Tartós kapcsolat volt. Gyökereit Marxnál találja meg.
Az 1917-es bolsevik hatalomátvételről feltűnően gyorsan adott hírt és igen jólértesült volt a Pesti Hírlap, amely majdhogynem üdvözölte az első napokban a „maximalisták forradalmát”, illetve Leninék „államcsínyét” vagy éppen „ellenforradalmát” – a megítélés még ugyanazon a lapszámon belül is változott Budapesten 1917. november 8-án és 9-én.