Egy új tanulmánykötet tíz európai ország, köztük Magyarország példáján keresztül mutatja be, hogy milyen összefonódások képződtek a Kreml és az adott országok különféle szélsőjobboldali pártjai, egyesületei és szervezetei között.
A magyarországi tendenciákat külön kiemelve, Emmanuel Macron hangsúlyozta, hogy önálló európai biztonságpolitikára, illetve arra van szükség, hogy az európaiak szövetségesként cselekedjenek a NATO-n belül, emellett az EU-nak a gazdaságpolitika terén is függetlenebbé kell válnia, különösen Kínától és Amerikától.
Andrzej Szejna szerint Lengyelország nem egyezne bele a vétójog teljes feladásába, de egyes kérdésekben meg kellene szüntetni az egyhangú döntéshozatalt.
Mindezek ellenére a Kreml a súlyos fiaskó kivizsgálása helyett inkább azzal van elfoglalva, hogy a támadásért a felelősséget valahogy az ukránokra tolja.
Ezt hangsúlyozta a háromnapos biztonságpolitikai fórum kínai vezérszónoka, aki a nemrég leváltott hadügyminiszter helyett Kínát képviseli a tanácskozáson, ahol a Pentagon küldöttsége is részt vesz.
Kolosszális hírszerzési hiba vagy a politikai belharcok következménye, esetleg ezek egyvelege az oka, hogy a Hamász brutális támadást tudott intézni Izrael ellen? Egy biztos: az izraeli biztonsági szervek presztízse súlyosan sérült, és ismét bebizonyosodott, hogy a technológiai fölény a hírszerzésben sem csodaszer, ha a megszerzett információt nem tudják hatékonyan felhasználni.
Az Egyensúly Intézet kerekasztal-beszélgetésén jártunk, amelynek célja a NATO vilniusi csúcstalálkozójának magyar szempontú értékelése lett volna. Ez szakértői szinten remekül működött is, viszont a politikai szekcióval kapcsolatban ez már nem mondható el.
“Egy egyre komplexebbé váló és egymással egyre inkább összekapcsolódó veszélykörnyezetben élünk.” A baj – legyen az ökokatasztrófa, nukleáris eszkaláció vagy az aktuális geopolitikai rend összeomlása - nem egy kiszámítható “röppálya” mentén fog beköszönni. Vélemény.
Magas szintű kínai-amerikai megbeszélést tartottak a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia szünetében. Wang Ji kínai fődiplomata előzőleg élesen bírálta az USA-t. Azt nem tudni, Anthony Blinken amerikai külügyminiszter mit válaszolt neki erre kettejük találkozóján.
Barbárnak nevezte Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját az amerikai alelnök a Müncheni Biztonsági Konferencián. Azt ígérte az elkövetőknek, hogy felelősségre fogják vonni őket is és feletteseiket is.
A berlini Humboldt Egyetem professzora szerint mindinkább kirajzolódik, hogy a jövőben két rivális hatalmi tömb lesz a világon: az egyik oldalon az Egyesült Államokkal és az EU-val, a másik térfélen pedig Kínával és Oroszországgal.
Megélhetési költségek miatt kirobbant európai zavargásokat is valószínűnek tart negyedéves előrejelzésében a Stratfor geopolitikai tanácsadó cég. Ezek a zavargások átfedésben lesznek a lakosság egyes csoportjainak azon követeléseivel, hogy a kormányok az energiaválság kezelése érdekében enyhítsék az Oroszország elleni szankciókat.