Kósa Lajos és a szovjet kombájnok, avagy lehet-e idehaza politikai párbeszédet folytatni a biztonságpolitikáról?

A NATO a vilniusi csúcs után: értékelés magyar szempontból – címmel rendezett konferenciát az Egyensúly Intézet, a beszélgetés két részből állt, egy tisztán szakértői és később egy politikai szekcióból. A beszélgetéseket Boros Tamás politológus, az intézet igazgatója vezette fel és Szemerkényi Réka, volt washingtoni magyar nagykövet vezette. A rendezvényen részt vett Petr Lunak, a NATO Nyilvános Diplomácia részlegének igazgatóhelyettese is.

Nyitóbeszédében Petr Lunak foglalta össze a vilniusi csúcstalálkozó legfontosabb tapasztalatait. Hangsúlyozta, hogy a NATO kész megvédeni Oroszországtól a szövetséges országok területének minden egyes centiméterét. Moszkvát a tagállamok biztonságára leselkedő legjelentősebb fenyegetésként értékelte, hozzátéve, hogy különösen annak ismeretében vált elfogadhatatlanná a szövetséges területek akár ideiglenes orosz megszállásának lehetősége, hogy a világ látta, mit tettek az oroszok Bucsában.

Lunak szerint a vilniusi csúcs nagy előrelépés abból a szempontból, hogy a NATO-nak születtek regionális védelmi tervei, külön az atlanti és sarki régióra, Kelet-Közép-Európára és a Mediterráneumra, illetve a Fekete-tenger térségére, mely régiókba a szövetség 300 ezer katonáját rendeli ki. Egy jövőre esedékes nagy hadgyakorlattal (a hidegháború vége óta a legnagyobbal) kívánja tudatosítani kihívóiban, hogy a szervezet nem csak rendelkezik a megfelelő képességekkel arra, hogy megvédje magát, hanem az elszánás is megvan benne ahhoz, hogy használja ezeket.

Lunak külön kiemelte azt az ígéretet is, miszerint Magyarország nem utolsóként fogja ratifikálni a svéd NATO-csatlakozást, ami szerinte azt jelenti, hogy az elkövetkezendő hetekben, hónapokban a magyar törvényhozás ehhez hozzá fog járulni.

Fontos eredménye volt Vilniusnak a NATO-Ukrajna Tanács megalakítása is, amivel kapcsolatban, talán nem véletlenül, Lunak hangsúlyozta, hogy mostantól a főtitkár döntésén múlik ennek összehívása és nem függ az egyes tagállamok jóváhagyásától. Bár Lunak ezt nem mondta ki, de enélkül is nyilvánvaló, hogy ezzel a NATO azt az évek óta zajló vétósorozatot küszöbölte ki, amit a magyar kormány gördített a szervezet és Kijev közötti hivatalos találkozók útjába.