Jó, hát akkor hol fogunk élni? Budapest már csak a 89. a világranglistán

Elkészül-e valaha a futurisztikus sivatagi utópia, és ha igen, beváltja-e ígéretét, miszerint befektetőket és lakókat vonzó, maximálisan környezetbarát, hightech okosvárossá válik?

Sokan találgatják ezt, miután nemrég kiderült, hogy Szaúd-Arábia átgondolja megaberuházásait, köztük a The Line (A Vonal) 170 kilométer hosszan a pusztaságba „fektetett” felhőkarcoló-projektjét, aminek állítólag részben elhibázták a tervezését, és igen sok homokot feleslegesen túrt fel a felvonultatott 100 ezer munkás.

Túl nagyot álmodott a szaúdi trónörökös, akadozik az extravagáns sivatagi metropolisz építése

A futurisztikus sivatagi város, NEOM projektjének élén álló vezérigazgató távozása is jelzi, hogy elegendő pénz hiányában Szaúd-Arábia kénytelen átgondolni a korábban bejelentett megaberuházásait.

Az építkezés befuccsolása inkább csak a sivatagi királyság nimbuszát tépázná meg, nem az okosvárosokét, amelyekből egyre többet tartanak számon világszerte. Szükség is van rájuk, mivel az ENSZ becslése szerint az évszázad közepére a Föld lakosságának 70 százaléka lesz városlakó, ami egyre sürgetőbbé teszi az intelligens energiagazdálkodási, közlekedési, környezetvédelmi és egyéb rendszerek bevezetését.

Érdekes módon amilyen sokat használják, annyira sokféleképpen határozzák meg az okosváros fogalmát. (Hét éve Magyarországon kormányrendeletben rögzítették a definíciót.) Ennek a Ennek a településtípusnak az a lényege, hogy fejlett technológiák segítségével – dolgok internete (IoT), mesterséges intelligencia, big data, automatizálás – intelligensen kapcsolnak össze minél több infrastruktúrát, és a valós idejű adatok elemzése nyomán központilag próbálják hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tenni a közszolgáltatásokat, az erőforrások felhasználását, javítani a lakosok életminőségét.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy okosvárosban például az autósoknak nem kell parkolót keresve körözniük, egy alkalmazásban rögtön láthatják, hol van szabad hely; az összes tömegközlekedési eszköz összehangoltan működik; az utcai lámpák csak akkor világítanak teljes fényerővel, ha jár valaki arrafelé, mellesleg figyelik az időjárást, a légszennyezettséget és a forgalmat is; a kukák „szólnak”, ha megteltek; a vízvezetékekbe helyezett szenzorok ellenőrzik a vízminőséget és -fogyasztást, adott esetben figyelmeztetnek az esetleges szivárgásra; az energiaszolgáltatók összehangolják működésüket, a hulladékhővel lakásokat fűtenek; az időseket esésfelismerős mozgásérzékelők figyelik.