Mindezek ellenére a Kreml a súlyos fiaskó kivizsgálása helyett inkább azzal van elfoglalva, hogy a támadásért a felelősséget valahogy az ukránokra tolja.
Több mint két héttel azelőtt, hogy terroristák véres támadást hajtottak végre Moszkva külvárosában, az amerikai kormány közölte az oroszokkal, hogy a népszerű koncerthelyszínnek számító Crocus City Hall potenciális célpont lehet – írja a Washington Post az ügyet jól ismerő kormányzati tisztviselőkre hivatkozva.
Ez az információ szöges ellentétben áll azzal, amit az orosz külföldi hírszerzés vezetője, Szergej Nariskin állított korábban, miszerint az amerikai figyelmeztetések túlságosan általánosak voltak ahhoz, hogy segítsenek a támadás megelőzésében.
Az, hogy az Egyesült Államok a Crocus koncerttermet potenciális célpontként jelölte meg – amely tényről korábban nem számoltak be –, új kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az orosz hatóságok miért nem hoztak szigorúbb intézkedéseket a helyszín védelmére, ahol a terroristák több mint 140 embert öltek meg, és az épületet is felgyújtották.
Különösen furcsává akkor válik ez a történet, ha hozzávesszük, hogy a helyszínről származó beszámolók szerint az orosz különleges rendőri egységek a támadás kezdete után csak egy órával érkeztek ki a koncertteremhez, és a behatolással további fél órát vártak. Ezen idő pedig bőven elég volt az elkövetők számára ahhoz, hogy kereket oldjanak.
Mindez annak fényében is roppant kellemetlen lehet az orosz politikai vezetés számára, hogy alig három nappal a terrortámadás előtt Vlagyimir Putyin személyesen igyekezett diszkreditálni az ezzel kapcsolatos amerikai figyelmeztetéseket, és zsarolási kísérletnek nevezte azokat, amelyekkel a Nyugat az orosz társadalom stabilitását igyekszik aláásni.
Ugyanakkor érdemes azt is megjegyezni, hogy bár az amerikai kormányzat valóban kötelességének érzi, hogy egy esetleges terrortámadás kockázatára figyelmeztessen más országokat, ám jellemzően még akkor is óvakodnak a konkrét célpont megnevezésétől, ha arról tudomással bírnak, hiszen ezzel a saját informátoraik, illetve hírszerző műveleteik biztonságát kockáztatnák.
Emellett viszont az is tény, hogy a potenciális célpontok közül épp a koncerttermeket emelte ki példaként a moszkvai amerikai nagykövetség is, amikor még március elején a moszkvai tömegrendezvények elkerülésére szólította fel az Oroszországban tartózkodó amerikai állampolgárokat.
Az is igaz, hogy a terrorizmust az amerikai hatóságok a geopolitikai ellentéteken felülemelkedve kezelik, erre példa, hogy korábban Washington másik hagyományos ellenlábasát, Iránt is figyelmeztették, hogy az Iszlám Állam támadásokat készít elő az ország ellen.
Annak is vannak jelei, hogy az orosz kormányzat, legalábbis eleinte, komolyan vette az amerikai jelzéseket, erre utal az FSZB gyors akciója, amivel az Iszlám Államnak egy zsinagóga elleni akcióját hiúsították meg, illetve a Crocus City Hall egyik ruhatári dolgozójának, a 15 éves Iszlam Halilovnak a támadás után tett nyilatkozata. Halilov szerint ugyanis a követségi közlést követően tájékoztatták a személyzetet a terrortámadás kockázatáról, sőt azzal kapcsolatban is eligazítást kaptak, hogy mit tegyenek abban az esetben, ha ez a támadás bekövetkezne. A fiú arról is beszélt, hogy a tájékoztatás után szigorítottak a beléptetőrendszeren, és időnként kutyás őrök jelenlétében vizsgálták át a létesítménybe érkezőket.
Az, hogy a kezdeti figyelmeztetés után miért nem fokozták és tartották fenn a biztonsági intézkedéseket, továbbra sem világos. Lehetséges, hogy az orosz elhárítás azt feltételezte – mivel a március 7-i figyelmeztetést követően nem történt kísérlet a támadásra –, hogy az amerikai információk tévesek – vélte néhány amerikai tisztviselő. Ugyan a támadásért a felelősséget az Iszlám Állam horaszáni szárnya vállalta magára, az orosz vezetés az elmúlt hetekben mindent megtett annak érdekében, hogy a történtekért a valódi felelősséget megpróbálja Ukrajnára hárítani, még azután is, hogy elfogták a feltételezett elkövetőket, akik mindegyike tadzsik állampolgárnak bizonyult.