A pénzpiaci befektetési alapokon keresztül a lakosságot fosztotta meg a magas hozamoktól a kormány a betétikamat-stoppal. Az inflációkövető lakossági állampapírok jó alternatívát kínálnak.
A kisebb pénzintézetek már 10 százalékos körüli betéti ajánlatokat adnak, de a nagybankok a 20 százalék feletti inflációhoz képest még mindig mikroszkopikus kamatokkal riasztják el a lekötéstől az ügyfelek. Közülük újra az OTP kezdett el akciózni értelmezhető kamatot kínálva. Hozzá hasonlóan a Cetelem is megtakarítási számlára csábítja a megtakarításokat jobb ajánlattal – derül ki a Bank360.hu összeállításából.
A kisebb pénzintézeteknél 5 százalék feletti kamattal köthetjük le a pénzünket, néhány plusz feltétel vállalásával pedig a nagyobb bankoknál elérhető éves kamat többszörösét is megkaphatjuk kamatprémiumként. Több helyen már 6-7 százalékos vagy annál is magasabb kamatot is kínálnak – derül ki a Bank360.hu összeállításából. A nagyobb bankoknál nehezen indulnak meg felfelé a szinte nem is látható betéti kamatok, de egy-két időszakos akció erejéig már mutatkozik a változás.
Meghökkentő betéti ajánlattal rukkolt elő a legnagyobb magyar bank. Az OTP egy évre 7 százalék kamatot ad azoknak, akik a most lejáró Egyéves Magyar Állampapírjukból inkább hozzá viszik a pénzüket.
Az emelkedő kamatok már a folyósítási adatokon is éreztetik a hatásukat. Júniusban az előző havi és a tavalyi kereslethez képest is csökkent a volumen, amit részben a kedvezményes zöld hitel kifutása, részben pedig a meredeken emelkedő kamatok magyaráznak - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által közzétett adatokból. A betéti kamatok lassan, de stabilan emelkednek, az inflációtól azonban továbbra is jelentősen elmaradnak.
A lengyel kormány olyan kamatszintet várna el, amelynél az emberek már úgy érezhetik: van értelme bankba vinni a pénzükket.
A kamatstop vége nem okoz a devizahitelezéshez hasonló válságot, de például a nyugdíjasoknak és a gyermeket nevelők egy részének továbbra is szükségük lesz valamiféle támogatásra az MNB szerint. A jegybank továbbra is túl a alacsonynak tartja a bankok által a lakosságnak kínált betéti kamatokat.
Ha nem is lihegnek még az infláció nyakába, messziről legalább már elkezdték követni a száguldó inflációt a betétek kamatai, amitől a lakosság is kedvet kapott valamelyest újra lekötni a pénzét. Ezzel egyelőre csak azt érik el a betétesek, hogy a bankban tartott pénzük nem veszít jobban az értékéből, mint eddig. A forintbetétek túlnyomó része azonban továbbra is szinte kamat nélkül értéktelenedik el egyre jobban a bankokban.
Az MNB kamatai berobbantak az elmúlt hónapokban, a nagy emelkedést azonban szinte alig követték a lekötött betétekre fizetett banki kamatok. A lakosság a bankban tartott megtakarítására így csak a jelenlegi magas inflációt jóval alulmúló kamatot kap. Utánajártunk, mi lehet az oka az alacsonyan ragadt betéti kamatoknak.
Mélypontra jutott a lekötött lakossági betétek új szerződéseinek volumene az első negyedévben.
Letarolták Budapestet a befektetési céllal lakást vásárlók, a felvételi ponthatárok közlése után megindult a harc az albérletekért. Minden további nélkül kiadhatók a lakások 6-7 százalékos hozammal, de mindjárt más a helyzet, ha az adózással és más költségekkel is számolunk.
Nagyot vágtak a bankok a betéti kamatokon, miután a jegybank további 0,20 százalékponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot.