Ha valahonnan nem volt várható meglepetés, az a geológia egy szakterülete, a rétegtan. A múlt héten mégis meghökkenést keltett, hogy váratlanul megbukott egy többséginek tűnő és másfél évtizeden át alaposan megvitatott javaslat: mégsem számít új földtörténeti kornak az antropocén, azaz az emberi tevékenység által megváltoztatott természet kora.
Egy geológus tudóscsoport szerint az ötvenes években az emberi tevékenység következtében új geológiai kor kezdődött a Földön, amelyet a javaslatukra antropocén korszaknak nevezhetnek el.
Sokszor és sokan kongatták már meg a vészharangokat bolygónk jövőjével kapcsolatban. A legújabb előrejelzés sem fest rózsás képet, sőt. Portugáliai kutatók szerint olyan pokoli helyzet állhat elő, amelyből már nem lesz visszatérés. Talán most még nem késő cselekedni.
Világméretű társadalmi kérdésre igyekeznek reagálni a geológusok egy szűkebb szaktudomány eszközeivel: milyen korban él immár az emberiség?
A brazil Paranai Szövetségi Egyetem kutatói szerint a Föld egyértelműen belépett az antropocén néven ismert földtörténeti korba, amit egy újabb elszomorító felfedezés bizonyít.
Új földtörténeti korszakként határozták meg jelenkorunkat a tudósok: az északkelet-indiai Meghálaja államról elnevezett korszak 4200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy óriási aszály világszerte számos civilizációt elpusztított, és még ma is tart. A hivatalos felosztás frissítését többen vitatják.
Az elmúlt évtizedekben olyan mértékben avatkoztunk be bolygónk életőnek alakulásába, hogy bevezetik az ember korát a földtörténeti időskálára: a legújabb földtörténeti kor kezdete 1950 lehet.
A barokk kortól számított új földtöréneti kort antropocénnek nevezik a University College London kutatói. 1610-re vált visszafordíthatatlanná a különböző növény- és állatfajok Európa és Amerika közötti keveredése és terjeszkedése, másrészt pedig sarkköri jégminták szerint ekkor - ugyancsak az emberi tevékenység hatására - szokatlan csökkenés következett be a szén-dioxid légköri arányában.