A barokk kortól számított új földtöréneti kort antropocénnek nevezik a University College London kutatói. 1610-re vált visszafordíthatatlanná a különböző növény- és állatfajok Európa és Amerika közötti keveredése és terjeszkedése, másrészt pedig sarkköri jégminták szerint ekkor - ugyancsak az emberi tevékenység hatására - szokatlan csökkenés következett be a szén-dioxid légköri arányában.
1610-ben kezdődhetett az ember alakította új földtörténeti kor, az antropocén a University College London (UCL) kutatói szerint.
Az ember által alakított földtörténeti kor kezdetének dátumát 1610-re tették a brit kutatók, ugyanis véleményük szerint ezt a dátumot két fontos tény is alátámasztja: egyrészt ekkora vált visszafordíthatatlanná a különböző növény- és állatfajok Európa és Amerika közötti keveredése és terjeszkedése, másrészt pedig sarkköri jégminták szerint ekkor - ugyancsak az emberi tevékenység hatására - szokatlan csökkenés következett be a szén-dioxid légköri arányában - olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A korábbi földtörténeti korok kezdő- és végpontjait a tudósok minden esetben olyan természeti jelenségekhez kötötték, mint a meteorit-becsapódások, vulkánkitörések, illetve földrészek vándorlásai. A kutatók azonban úgy találták, az emberiség az időszámításunk szerinti második évezredben az ilyesfajta természeti erőkkel egyenrangú módon változtatja meg a Földet, új földtörténeti kort nyitva meg tevékenységével.
A kutatók átnézték az elmúlt 50 ezer év emberi tevékenységének környezeti hatásait, és azt találták, hogy csupán két dátum felel meg a követelményeiknek: 1610, amikorra Amerika európaiak általi felfedezése globális hatást kezdett kifejteni, illetve az 1964-es atombomba-tesztek. A tudósok szerint az előbbi dátum mellett több érv szól.
Az Amerika felfedezését követően kialakuló globális kereskedelmi rendszer hatására számos növény- és állatfaj cserélődött ki az addig egymástól elzárt kontinensek között, ennek köszönhetően pedig teljesen átalakult a Föld addigi élővilága. A fajok gyors, ismétlődő, óceánokon átívelő élőhely-változtatása teljesen példátlan a bolygó történetében.
Az első megkövült kukoricapollenek 1600-ban tűnnek fel az európai tengeri üledék mintákban, hogy azután teljesen szokványossá váljanak a következő évszázadokban. Vagyis Amerika felfedezésének, és az új globális kereskedelemnek a hatására hosszú távú és tartós változások jelentek meg a Föld élővilágában.
Az 1610-es kezdődátumot egy másik tényező is megerősíti. Az antarktiszi jégminták alapján ugyanis 1610-ben szokatlanul alacsony volt a szén-dioxid aránya a légkörben. A tudósok szerint ez is Amerika felfedezésének, vagyis emberi tevékenységnek köszönhető.
A európaiak magukkal hurcolták az Újvilágba a himlőt, amelynek következtében nagyjából 50 millió bennszülött halhatott meg a 16. század néhány évtizedén belül. A járványok hatására visszaesett a mezőgazdasági gazdálkodás, a természetes vegetáció visszahódította az addig művelés alatt álló területeket, a burjánzó növényzet pedig nagy mennyiségű szén-dioxidot kötött meg.
Simon Lewis, az UCL kutatója, és a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője kijelentette: az emberiség ma a saját jogán ugyanolyan természeti erőnek számít, mint például egy meteorit-becsapódás.
