Úgy tűnik, egyelőre biztonságos távolságban van a Sagittarius A* nevű szupermasszív fekete lyuktól az a két csillag, amelyek egymás körül keringve köröznek a Tejútrendszer közepénél.
A Sagittarius A nevű szupermasszív fekete lyuk megfigyelésekor különös sugárzást észleltek a csillagászok. Mostanra kiderült, mi okozza a jelenséget.
Az S4716 kódjelű csillagnak négy évbe telik, mire megkerüli a Sagittarius A*-t, eközben rekordsebességgel halad.
A Sagittarius A szupermasszív fekete lyuk megfigyeléséből származó adatokat modellezték a tudósok, így jött létre egy rövid animáció a viselkedéséről.
A Sagittarius A*-ról gyűjtött adatokat hanggá konvertálták a tudósok, így most már meg is hallgathatjuk a galaxis közepén lévő szupermasszív fekete lyuk hangját.
Az Eseményhorizont Távcső segítségével, öt év leforgása alatt sikerült fényképet készíteni a Tejútrendszer magjáról.
Az eddigi legrészletesebb és legélesebb kép készült a Sagittarius A* nevű fekete lyuk körüli régióról. A kutatók eközben felfedeztek egy eddig ismeretlen csillagot a Tejútrendszer központjában és a csillag pályájának elemzése révén a fekete lyuk tömegére vonatkozó eddigi legnagyobb pontosságú méréseket végezték el.
Egy algoritmus segítéségével hanggá alakították azokat az adatokat, melyeket a teleszkópok rögzítettek a Tejútrendszer fürkészésekor.
A Tejútrendszer magjában található fekete lyukat ugyan nem látni, de a környezete nagyon izgalmas dolgot rejt.
A dél-afrikai rádióteleszkópok segítségével a kutatók végre képesek voltak átnézni azon a gáz- és porfelhőn, ami eltakarja előlünk a Tejútrendszer közepén található fekete lyukat.
Egyelőre várni kell a világ első fekete lyukról készíett fotójára, egy izgalmas aprósággal azonban ismét közelebb kerültünk a világegyetem különös jelenségeinek megismeréséhez.
Tizenhárom kisebb fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszer központjában lévő hatalmas fekete lyuk körül a Columbia Egyetem csillagászai. Az ilyen kisebb fekete lyukakból több ezer is lehet ott. A Nature-ben megjelent cikk szerzői az ELTE fizikusára, Kocsis Bencére is hivatkoznak.