A Paradisum az újjászületés, az újrakezdés misztériumát járja körbe, magával sodorva a nézőt egy paradicsomi közegbe, amelyben az élet feltartóztathatatlanul utat tör magának. Vági Bence és csapata felejthetetlen atmoszférájú előadást hozott össze, amelyben a művészek ismét az emberi test fizikai és mentális határáig tolják el a produkcióikat.
Idén már úgy hívták meg a világ legnagyobb művészeti fesztiváljára, az Edinburgh Fringe-re a magyar Recirquel társulatot, hogy a meghívó meg se nézte előre a társulat új előadását: azt mondta, akármit is hoz Vági Bence rendező, annak helye van a Fringe-en. A helyszínen néztük meg, igaza volt-e.
Az évi kétmillió érdeklőt vonzó Edinburgh Fringe Fesztiválon debütál a Paradisum; augusztusban 21 alkalommal játsszák.
A Recirquel társulat produkciója lesz a fő műsorszáma és egyben a nyitóelőadása Dél-Korea legrangosabb táncfesztiváljának. A társulat most először lép fel Ázsiában, tizenkétezer néző előtt.
Cannes-ban a filmfesztiválon túl is van élet, nem is akármilyen: a dél-francia város nemrég három héten át adott otthont egy minden elemében különleges táncfesztiválnak, amely a művészek testén keresztül sokkal többet elmondott a körülöttünk lévő világról, mint amit az emberi testet sok esetben szabályozni próbáló politikusok valaha is el tudnának. „Itt nem kell mindenkinek egyformán menetelnie” – mondta a hvg.hu-nak a fesztivál művészeti vezetője, aki a programok missziójának tekintette a határok eltörlését. Ennek a szellemében kapott meghívást egyedüli magyar társulatként a cirkusz és a tánc közötti határokat elmosó Recirquel is.
Cannes-ban több mint két héten át ad találkozót egymásnak 27 meghívott társulat.
Több mint százszor szerepelt IMA című szólóelőadásával Edinburghban, a Fringe fesztiválon a Recirquel, akik a fellépések után Montrealba és Dél-Koreába is meghívást kaptak. Ott voltunk mi is és többek közt azt is kiderítettük, hogy miért nem mindegy, mikor kezd el tapsolni a közönség.
A Recirquel egyedüli magyar társulatként már negyedszer kapott meghívást a rendezvényre, ahol korábban a My Land című produkciójukat 4200 előadás közül a legjobbnak ítélték a kritikusok. Most az IMA című darabjukat viszik, amit a Guardian is ajánl a fesztiválozóknak.
A Recirquel IMA című előadásának koncepciója addig csupaszodott, míg végül nem maradt más, csak a lényeg: egy artistaművész és egy fekete kötél. Na meg persze az elementárisan ható élmény, gondoljunk bármit is a hitről.
Már négy éve bemutatták, most viszont hirtelen egész mást kezdett jelenteni a magyar Recirquel újcirkusz-társulat kizárólag ukrán artistákkal létrehozott, szülőföldről szóló előadása. Van köztük, aki Kijevben ragadt törött lábbal, másnak az apja vagy a testvére harcol, ők pedig minden este felviszik a francia színpadokra az ukrán zászlót. Online beszélgettünk velük a helyzetükről.
A koronavírus-járvány miatti kényszerszünet idején született, de inkább korunk másik nagy problémája, a természet kizsákmányolása ihlette a Recirquel új darabját, amelynek csütörtöki bemutatója előtti összpróbáján a társulat alapítójával beszélgettünk. Vági Bence mesélt arról is, hogyan vészelte át a csapat a karanténidőszakot, és arról is, mi a következő nagy terve a mostani bemutató után.
A társulat a magyarországi partnere a világhírű intézmény Cirque du Monde elnevezésű szociális cirkuszprogramjának, amely a cirkuszművészet eszközeit alkalmazza a fiatalok személyiségének és szociális képességeinek fejlesztésére.