Demeter Szilárd "kényelmetlennek" nevezte Kertész Imrét és Petri Györgyöt
Ez dicséret volt, ugyanis azt írta, "a kényelmetlen embert nem tudod zárójelbe tenni".
Ez dicséret volt, ugyanis azt írta, "a kényelmetlen embert nem tudod zárójelbe tenni".
A magyar szamizdat, a szabad nyilvánosság első hosszabb távú vállalkozását, a Naplót negyven éve, 1977. november 15-én indította el Kornis Mihály. A HVG ennek apropóján készített vele interjút.
A díjat olyan, elsősorban fiatal íróemberek kapják, akiknek még nem volt önálló kötetük. Az idei nyertes Bíró Krisztiánt és Jassó Juditot utasította maga mögé. Tiszteletére Parti Nagy Lajos mond majd beszédet.
Érintetlen területeken járhatnak, és felfedezők lehetnek a gondolat birodalmában – ez igaz mind a matematikusokra, mind a költőkre, az írással foglalkozókra. PÁR excellence című párosportré-sorozatunkban olyan pályakezdő művészeket és tudósokat mutatunk be, akik "kiváltképp tehetségesek", így generációjuk meghatározó alakjaivá válhatnak a következő években. Ismerjék meg Huszár Kristóf matematikust és Fehér Renátó költőt!
Ennyivel tartozik magának ma este. Olvassa el ezt a Petri György verset, aztán óvatosan aludjon el.
Bor, irodalom, improvizáció egy töltetre. Happening, amire a Momentán Társulat és a Vylyan vállalkozott.
Petri György születésnapján, december 22-én a sajtószabadság védelmében a Beszélő című politikai és kulturális folyóirat az éppen tíz éve eltávozott, a szabadságot igen fontosnak tartó költőre emlékezik.
Petri György mint a Szovjetunió díszvendége, a szocialista kultúra magyar nagykövete. Abszurd történet mérhetetlen mennyiségű kaviárról, grúz konyakról, saslikról és az azt követő csömörről. Az író elvtársnak elege lesz.
A XX. századi magyar irodalom két jeles alakjának életútinterjújából közölt részleteket az októberi Holmi. A folyóirat joggal tekintheti őket „saját halottjának”, mindketten szerzői voltak, a költő szerkesztőbizottsági tagja, az irodalmár szerkesztője is volt a lapnak: Petri György és Domokos Mátyás.
Petri György üstökösként tűnt fel, hogy aztán költőként többször évekre elhallgasson. A szilenciumokat nem csak az aczéli kultúrpolitika vagy zűrös magánélete kényszerítették rá, hanem „realista felismerések” is. Ugyanazok, amelyekből máskor meg alkotókedve táplálkozott.