A magyar diákok kreativitása jóindulattal közepes – ezt a következtetést lehet levonni a PISA-felmérés egyik „melléktermékéből”. És akkor még nem volt szó az elit- és hátrányos helyzetű intézmények eredményeiről.
A legfrissebb kutatás a kreatív gondolkodásra fókuszált.
Már az elején el van rontva a matematikaoktatás, ezért görcsölnek sokan a tárgytól, holott több játékkal, kézzelfogható, reális helyzetekre épülő feladatokkal meg lehetne szerettetni a diákokkal – állítja a tavaly Rátz Tanár Úr-életműdíjjal kitüntetett, idén 60 éves szegedi szakember, aki beszél szerencsejáték-oktatásról, szétszakadó országról és feladatmegoldó applikációkról is.
Nincs valódi társadalmi diskurzus a középiskolai központi felvételi körül, fel sem merül, hogy a sok esetben nem valós kompetenciákat vizsgáló rendszerrel kezdeni lehetne valamit, egyik kormány sem nyúlt hozzá, írja szerzőnk. Vélemény.
A sokáig éltanulónak tartott Finnország PISA-teljesítményeinek bezuhanásáról beszélgettünk a Jyväskyläi Egyetem kutatójával, Fenyvesi Kristóf emellett a magyar oktatásról is kifejtette véleményét.
Diploma nélkül lehet valaki óvónő, a felső tagozatban alsós tanítói végzettséggel is lehet tanítani. A tanárhiány sajátos felszámolási kísérletével az oktatás is a felszámolás felé halad. Vélemény.
A legutóbbi PISA-vizsgálaton szinte minden ország teljesítménye nagyot zuhant, ez alól nem kivétel az előző évtized legjobb eredményeit produkáló Finnország sem. A Finn Oktatáskutató Intézet kutatóját kérdeztük az okokról és a tanulságokról, valamint arról, hogy miben különbözik a finn közoktatási rendszer a magyartól. Fenyvesi Kristóf úgy véli, Magyarországon az iskolarendszert is úgy próbálják vezetni, mint egy pártot, így a diákok és a tanárok is a politika túszaivá váltak.
A 2022-es PISA-felmérés azt mutatta, hogy az eddigi „éltanuló” országok teljesítménye drasztikusan bezuhant, európaiként egyedül Észtország maradt az élbolyban a sok ázsiai ország között. Ehhez leginkább az iskolák, pedagógusok szakmai autonómiája kellett, illetve az, hogy a rendszer megtanítsa tanulni és kérdezni a gyerekeket.
Sikertörténet a magyar oktatás, vagy továbbra is szükség lenne egy alapos reformra? – vetődik fel a kérdés a legfrissebb PISA-eredmények láttán. A kormány az előbbit mondja, holott örömre semmi ok.
A PISA-eredmény azért is elkeserítő, mert az ország egyik legnagyobb problémája a szakterületek merev elválasztása. Holott inter-, multi- és transzdiszciplináris szemléletre lenne szükség a boldoguláshoz, és nemcsak a vizsgákon. Aki így nevelődik, annak a merészsége, szabadsága, tehát érettsége és kreativitása nagyobb.
Azok az országok, ahol már a pandémia előtt is széles körűen használták a digitális eszközöket az oktatásban, sokkal kevésbé estek vissza a PISA-teszteken. Ugyanakkor, ahol a diákok órákig csetelnek és játszanak az iskolában is, 49 ponttal kevesebb pontot értek el matematikából. Érdekes viszont, hogy ahol egyszerűen tiltják a mobilt a suliban, a diákok éjszaka sem kapcsolják ki az értesítéseket, nem tanulják meg ugyanis a felelős eszközhasználatot. A tiltás tehát önmagában nem megoldás.
Megvan végre! A magyar oktatás végre felküzdötte magát az OECD-átlag színvonalára. Miközben maradt ugyanolyan tré. Vélemény.