Az ügynökmúlt feltárására létrehozott Nemzeti Emlékezet Bizottsága sok mindennel foglalkozott már, az ügynökmúlttal pont nem annyira. Most egy perkatasztert fognak csinálni az '56 utáni perekről.
Néhány nappal ezelőtt Szakály Sándor történész azt mondta, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel a kivégzett miniszterelnök szobrát.
Egy törvénymódosítással lehetővé tennék, hogy a kommunista múlt feltárásával foglalkozó bizottságban volt MSZMP-tagok vagy ügynökök is dolgozhassanak.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságát éppen az ügynökmúlt feltárására hozták létre, erre most azt mondják, hogy nem lehet összeállítani az ügynöklistát.
Egy nap - öt hír, amiről mindenki beszél: újabb fordulatok a bankárháborúban; több ezer fős leépítések jöhetnek a kormányzati háttérintézmények megszüntetése miatt; megtudtuk, hogyan lehet elbánni a munkahelyek rémeivel; mindenki böngészheti a Nagy Imre-per előkészítésében részt vevő állambiztonságiak névsorát; elhallgatott családi titkokról is mesélt a hvg.hu-nak Grecsó Krisztián író.
Az újratemetés évfordulóján a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) nyilvánosságra hozta a Nagy Imre és társai perének előkészítésében részt vevő állambiztonsági beosztottak és vezetők névsorát, hivatali karrierútját.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) nyilvánosságra hozza az úgynevezett K részleg belügyeseinek nevét tartalmazó listát. A lap szerint ők készítették elő a Nagy Imre-pert – írja a szerdai Magyar Idők. Úgy tudni, 150 személyről van szó.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága javasolja, hogy az 1950-es évektől 1964-ig terjedő időszak egyes katonai titkosszolgálati anyagai váljanak megismerhetővé.
A tájékozódás éve volt a tavalyi a kommunista diktatúra működésének rendszerszintű feltárására 2014 februárjában létrehozott Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) számára.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága szerint az önkényuralmi jelképek használata azt az üzenetet hordozná, hogy ami a kommunizmus csaknem fél évszázadban történt, az "nem is volt olyan sötét, nem is volt olyan fojtogató".
Titkos szavazással választotta meg hétfőn az Országgyűlés a kommunista diktatúra működésének feltárására hivatott Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét és két tagját.
Orbán Viktor beszédével kezdődik hétfőn a parlament véghajrája, és valószínűleg ez nyitja meg az igazi választási kampányt is. Túl sok dolga nem maradt a képviselőknek, csak újra el kell fogadniuk két, államfői vétó miatt visszakerült törvényt, rá kell bólintaniuk az orosz atomszerződésre, és meg kell választaniuk az állambiztonsági múlt feltárásáért felelős bizottság tagjait. A legutolsó ülésen pedig elfogadják az új házszabályt, amivel meghatározzák a következő, immár 199 fős parlament működési kereteit.