Orbán Viktor beszédével kezdődik hétfőn a parlament véghajrája, és valószínűleg ez nyitja meg az igazi választási kampányt is. Túl sok dolga nem maradt a képviselőknek, csak újra el kell fogadniuk két, államfői vétó miatt visszakerült törvényt, rá kell bólintaniuk az orosz atomszerződésre, és meg kell választaniuk az állambiztonsági múlt feltárásáért felelős bizottság tagjait. A legutolsó ülésen pedig elfogadják az új házszabályt, amivel meghatározzák a következő, immár 199 fős parlament működési kereteit.
A 2010. május 14-iki alakuló ülés óta 338 napot ülésezett az országgyűlés – igaz, volt olyan ülésnap, ami 35 órán át tartott –, és erre már csak négy napot húznak rá a képviselők: jövő hét hétfőn és kedden, csütörtökön, illetve február 13-án, csütörtökön gyűlnek össze (a felsőházi teremben, mert az alsóházat épp átépítik, hiszen idén már csak 199 képviselőt választanak), hogy lezárják ezt a parlamenti ciklust. Február 15-től ugyanis már hivatalosan is kampány van, így akkor már nem ildomos parlamenti ülést tartani.
Hétfőn napirend előtt felszólal Orbán Viktor miniszterelnök is, nyilván azért, hogy valamiféle összegzését adja az elmúlt négy évben elvégzett munkának. Ezt a beszédet, illetve az arra adott frakcióvezetői reakciókat akár a választási kampány nyitányának is tekinthetjük. Nem is valószínű, hogy ez után lesz hasonló alkalom, legalábbis a 2010-es kampányban a Fidesz elzárkózott attól, hogy Orbán nyílt vitára álljon ki a többi listavezetővel, és most sem kényszerülnek rá, hogy személyes összecsapásba küldjék a miniszterelnököt.
Hasonló okból lehet jelentősége az utolsó hétfői interpellációs időszaknak, az itt feltett kérdések már a kampány témáit vetíthetik előre. A szokásokkal szemben ugyanakkor ezek címét szombat délutánig nem tették közzé az Országgyűlés honlapján.
Újratöltve
Igazából már túl sok feladata nem maradt a parlamentnek, a négy napba kényelmesen beleférnek majd. Tavalyról maradt két törvény, amelyeket Áder János köztársasági elnök küldött vissza megfontolásra. Az egyik, a földvisszaszerző inkvizícióról (hivatalosan: „A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról”) szóló törvény elfogadását már ötször vették tervbe, de mindig levették a napirendről. Most már nincs hová hátrálni, várhatóan minden alkotmányos aggály ellenére elfogadják a javaslatot.
A másik, az államfő által kifogásolt jogszabály a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény módosítása, amely Nemzet Művészet-díj alapításáról rendelkezik. Ebben az áll, hogy „kivételes méltánylást érdemlő esetben” olyan is megkaphatja a jelentős összegű juttatással járó díjat, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek. Áder szerint a társadalom jogos elvárása, hogy egy ilyen kiemelkedően magas szintű elismerést kizárólag olyanok kapjanak, akik nemcsak а maguk művészeti területén értek el kimagasló teljesítményt, hanem azon túl „törvénytisztelő állampolgárként is méltóvá váltak а cím viselésére és а közösség gondoskodására”.
Bár mindenki ezt várja, egyelőre nem lehet tudni, mikor kerül napirendre a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló, Oroszországgal kötött szerződést, amit csak péntek délután nyújtottak be a parlamentnek, ezért az előzetes üléstervben nem szerepel. A szerződés egyébként kevesebb konkrétumot tartalmaz, mint bárki gondolta volna, sem a pénzügyekről, sem a határidőkről nincs benne információ, egyedül a nukleáris hulladék sorsát szabályozza egyértelműen (20 év után visszaszállítják Magyarországra). A képviselőknek foglalkozniuk kell emellett a Fegyverkereskedelmi Szerződés kihirdetéséről, illetve a Szlovéniával a légvédelemi együttműködésről kötött szerződés módosításáról szóló javaslatokkal.
Szimbolikus ügyek
Csupán szimbolikus jelentősége van, de a helyieknek biztos sokat jelent „A Jászkun önmegváltás emléknapjáról” szóló határozati javaslat keddre tervezett elfogadása. A fideszes képviselők által benyújtott javaslat alapján az Országgyűlés tisztelettel adózik azon jászkun polgárok előtt, akik 1745-ben – a magyar történelemben példátlan módon – maguk váltották meg szabadságukat, méghozzá akkoriban hihetetlenül nagynak számító összegért, 580 ezer aranyforintért. Ennek tiszteletére a parlament május 6-át, a Jászkun Hármas Kerület önmegváltásának, a Redemptió-nak az emléknappá nyilvánítja.
A ciklusból még hátra lévő négy ülésnapon két fontos, gazdasági jellegű törvényt is elfogadnak még. Az egyik a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, a másik pedig az úgynevezett bizalmi vagyonkezelők működéséről szóló törvény. Utóbbi jogintézményt az új, hamarosan hatályba lépő polgári törvénykönyv vezeti be, és ha megfelelő adójogszabályokkal kombinálják, akkor jelentős tőkét vonzhat, illetve tarthat az országban. Azok a vagyonos emberek ugyanis, akik ilyen szolgáltatást kívánnak igénybe venni, ma Svájcba vagy Liechtensteinbe viszik a pénzüket. Ha itthon is beindulnak ezek a vállalkozások, már nem kell külföldre vinni a vagyont, amit nem kíván a saját nevén tartani.
Hétfőn választja meg a parlament a kommunista állambiztonság múltjának feltárására hivatott, sok halogatás után létrehozott Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét és két tagját. A benyújtott önéletrajzok alapján a jelöltek szakértőnek nevezhetők. Az elnöknek jelölt Földváryné Kiss Réka történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa korábban főleg a protestáns egyházak jelenkori történetével foglalkozott. Soós Viktor Attila történész és katolikus hittanár több munkát jegyez a katolikus papok diktatúrák alatt elszenvedett üldöztetéseiről. Ötvös István történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, jelenkortörténet tanszékének vezetője, aki publikációs listája alapján sokat foglalkozott a koncepciós perekkel.
Új szabályok az utódoknak
Tavalyról halasztották februárra a ciklus utolsó jelentős döntését, a következő parlament munkáját meghatározó új házszabály, illetve az országgyűlési törvény ahhoz kapcsolódó módosítását. Ennek egyes elemei – például, hogy a képviselőknek az ülés elején fel kell állniuk, vagy általában tilos lesz bármiféle szemléltetést használni – a Kövér László-féle szigor bebetonozásának tűnnek. Vannak ugyanakkor olyan elemei is, amelyek kifejezetten a túlpörgetett jogalkotás kritikájának tekinthetők, például egy frissen benyújtott törvényjavaslatot nem lehet azonnal napirendre venni, el kell telnie legalább hat napnak az általános vita megkezdéséig.
Érdekesség, hogy az új házszabályhoz egyetlen kormánypárti képviselő sem nyújtott be módosító indítványt (az ellenzékiek viszont több mint negyvenet). Várhatóan csak az alkotmányügyi bizottság hétfő reggeli ülésén kerülnek elő a fideszes ötletek, legalábbis a testület meghívójában az áll a napirendi pont mellett: „döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról”. Az új házszabály tárgyalásának menetrendjét persze úgy alakították, hogy ezekről a módosítókról már nem lesz vita, csütörtökön már a szavazás következik róluk, egy héttel később, az utolsó ülésnapon pedig várhatóan elfogadják a teljes javaslatot.
