Magyar Power 50 – 2018 A Műértő 2011-ben publikálta első alkalommal a hazai művészeti színtér ötven legbefolyásosabbnak ítélt szereplőjének listáját, a Magyar Power 50-et, melynek kialakításában a legismertebb hasonló nemzetközi projekt, az ArtReview idén 17. alkalommal kiadott Power 100-as rangsorának készítésében alkalmazott gyakorlatot követtük.
Hecker Péter A festészet jövője című műve az első, amely az Art Quarter Budapest kiállítóterében a néző szemébe tűnik. A képen egy férfi ül le éppen egy kantinban az ebédjéhez, zakóját a széktámlára teríti, jól látszik konferenciához készült kitűzőjén a neve és a titulusa: Helmut Neuer professzor. A név mellett ott egy kis fénykép is róla, kicsit oldalról néz ki az igazolványképből; a megfestett fotón mintha fehér köpeny lenne rajta. A festészetről ezek szerint a jövőben fehér köpenyes professzorok mondják majd meg a lényeget, mint a fogpasztareklámokban, s ez már önmagában is elviselhetetlen gondolat.
Az acb, a Vintage és a Kisterem Galéria együttműködéséről az elmúlt években sokat cikkeztünk már: Bookmarks címmel 2014-ben Budapesten, majd 2016-ban a kölni vásáron rendeztek hasonló közös bemutatót az általuk képviselt neoavantgárd és kortárs művészek munkáiból, ezt követte idén tavasszal New Yorkban az Elizabeth Dee galériával karöltve bemutatott válogatás. A szeptember végi Viennacontemporaryn való közös részvételük – a vásár fókuszában idén Magyarország állt – e munka folytatása, ám a súlypontok kissé most is újrarendeződtek. Erről kérdeztük az anyag összeállításáért felelős kurátort, Mélyi Józsefet.
Szerkesztőségünk 2011-ben publikálta első alkalommal a hazai művészeti színtér ötven legbefolyásosabbnak ítélt szereplőjének listáját, a Magyar Power 50-et, melynek kialakításában a legismertebb hasonló nemzetközi projekt, az ArtReview idén 13. alkalommal kiadott Power 100-as rangsorának készítésében alkalmazott gyakorlatot követtük. A lista a hagyományteremtés szándékával született, s hogy élénk visszhangot kelt, vitákat is generál, természetes, és nem ellentétes szándékainkkal. Az eltelt évek eredményeképpen mind többen értik, hogyan készül a rangsor, és miért érdemes figyelni rá akkor is, ha nem tekinthető kőbe vésett igazságnak. Tudatában vagyunk annak, hogy a mérhető, számszerűsíthető kritériumok hiánya miatt a zsűri a magyar kortárs képzőművészet és a műkereskedelem egészét jól reprezentáló összetétele mellett sem lehet objektív; egyszerre veendő komolyan, és fogható fel játékként. A szűnni nem akaró félreértések miatt ismételten hangsúlyozzuk, hogy a Power 50 nem életműveket mér, hanem egy adott esztendő – jelen esetben a 2014-es év – teljesítményeit veszi figyelembe, és a színtérre gyakorolt hatás súlyát, nem pedig annak irányát, milyenségét igyekszik értékelni. A rangsorokból hosszabb távon értékes kordokumentum állhat össze, és az évről évre bekövetkező változások, hangsúlyeltolódások elemzése fontos következtetések levonását teszi majd lehetővé. Már az ideivel együtt négy lista összehasonlítása is olyan kérdésekre ad választ, mint hogy egy év elteltével milyen mértékben változik a legnagyobb befolyással rendelkezők köre; miképp látja a zsűri a szereplők befolyásának alakulását egy-egy fontos funkció megszerzése vagy elvesztése után; illetve hogy mennyire van tartós hatással megítélésükre egy-egy kiemelkedő kiállítási lehetőség, egy szakmai vagy állami elismerés. Az összehasonlíthatóság érdekében fontos, hogy a 25 tagú zsűri összetételében évről évre csak elkerülhetetlen változások legyenek. Ezért örülünk annak, hogy az ArtReview-tól átvett „játékszabályoknak” megfelelően titkos összetételű zsűri tagjainak nagy többsége idén is igent mondott felkérésünkre. Tőlük saját listájuk első öt helyezettjéhez ezúttal is rövid indoklást kértünk; a rangsor első tíz helyezettjéhez fűzött kommentárok ezeket foglalják össze. Idén összesen 274 személyre érkezett szavazat – 11-gyel többre, mint tavaly –, a sorrend most is az egyes zsűritagok listáján elért helyezéseknek megfelelő pontszámok egyszerű összeadásával alakult ki.
Hiába változik a Liget Projekt tartalma, a városligeti Új múzeumi negyed koncepciója a mérvadó várostervező, urbanista műhelyek szerint teljesen elhibázott, végrehajtása jogsértő, a jövő múzeumáról szóló diskurzusokra nem reflektál - és megszületését jóformán csak politikai okok indokolják. A megaprojektnek épp a következő választási kampányban kellene elkészülnie.