Hiába változik a Liget Projekt tartalma, a városligeti Új múzeumi negyed koncepciója a mérvadó várostervező, urbanista műhelyek szerint teljesen elhibázott, végrehajtása jogsértő, a jövő múzeumáról szóló diskurzusokra nem reflektál - és megszületését jóformán csak politikai okok indokolják. A megaprojektnek épp a következő választási kampányban kellene elkészülnie.
A Városliget-projekt legújabb tervei szerint a Nemzeti Galéria a Petőfi csarnok helyére kerül, ugyanakkor elvetették a Közlekedési Múzeum bővítését, a Királydombon kialakítandó tudás- és élményközpont, valamint a tervezett gasztrofalu felépítését, de az észrevételek alapján bekerült a tervbe a városligeti tó helyreállítása.
Mindez azonban egyáltalán nem nyugtatja meg a kritikusokat, ugyanis az előzetes tervezési programra érkezett észrevételek 99 százaléka szerint a Múzeumi negyed teljes koncepciója elhibázott, és más helyszíneket kell választani az épületek számára. Az „észrevételek” között szerepel, hogy hiányoznak hatásvizsgálatok, és hogy helyesebb lenne a már meglévő ingatlanokat jobban kihasználni, akár barnamezős fejlesztések támogatásával is.
Minden szabályozás alól kiemelt beruházás
A Városligeti törvény Papcsák Ferenc zuglói polgármester egyéni képviselői indítványaként került tavaly december 17-én a parlament elé. Az idén január végén életbe lépett törvény 99 évre adta állami vagyonkezelő gondozásába a Városligetet. A törvény nem határozta meg, hol legyenek az építési helyek, és a fejlesztések milyen paraméterekkel valósulhatnak meg, ezt később több kormányhatározat konkretizálta.
A 2013 év elején kiadott első kormányhatározat meghatározta, hogy az Ötvenhatosok terén épüljön új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes, ami 6 intézmény 5 épületét foglalta magába. Áprilisban egy újabb kormányrendelettel a Liget Budapest projekt határidejét is pontosították 2018. március 15-re.
A Múzeumi negyed-projekt tartalma az ötletpályázatok során fokozatosan átalakult. A tavalyi kiírás még a Városliget négy sarkába tervezett új épületeket, ahol sűrűn vannak fák. A 2014 elején kiírt nemzetközi ötletpályázat már valamelyest figyelembe vette a zöldfelületek megvédését, de a Nemzeti Galéria építésének még így is 218 fa esett volna áldozatul.
Bakui minta
A Városliget-törvény lehetővé tette, hogy a beruházónak az építési szabályzat készítése során ne kelljen figyelembe venni sem a zöldterületre vonatkozó rendelkezéseket, se az Agglomerációs törvényt, sem pedig a Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját. (Pedig ez utóbbi kiemelt célként fogalmazta a zöldfelületek növelését, a fejlesztések barna mezős területekre fókuszálását, illetve a turisztikai desztinációk decentralizálását.)
Ahogy Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke egy keddi konferencián leszögezte, a Városliget-törvény ellentétes a jogalkotási törvénnyel, mert nem illeszkedik a jogrendszer egységébe, és ellentétes az önkormányzati törvénnyel is, mert a fővárosi önkormányzat helyett az országgyűlésen keresztül kormányzati döntést hozott településfejlesztési kérdésben. „A városligeti törvény az egész jogi környezetből kiszakítja a tervezést, ezzel éppen a lényeg, az összefüggésrendszer veszik el.” – fejtette ki az Urbanisztikai Társaság elnöke.
„Washington, New York, Berlin, Frankfurt, Bonn, Bécs múzeumi negyedeinek példája erősen eltérnek a hazai példától… sokkal inkább Abu Dhabi, a Kína több városában megépített, vagy Bakuban tervezett múzeumi negyedek példája inkább lenne adekvát.” – állította a keddi konferencián Mélyi József művészettörténész. (Ha azt nézzük, a Városligetben szerdán felavatott Kazah költő szobra jól szimbolizálja, merre tart a beruházás – szerk.)
Virtuális és politikai valóságok
A művészettörténész szerint a múzeumi boom már véget ért nyugaton. A friss tanulmányok egyöntetűen a múzeumlátogatók számának csökkenését bizonyítják, ezért Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Japánban újabban a múzeumok jövőjét kutatják. „30-40-50 év múlva a virtuális és vegyes valóságok korában milyen technika lesz majd nélkülözhetetlen? A pontos másolatok és szimulációk világában vajon felértékelődik-e az eredetiség, vagy éppen teljesen elveszti értelmét?” – tette fel a Magyarországon nemhogy megválaszolatlan, de még fel se tett kérdéseket a Mélyi.
A művészettörténész szerint a Múzeumi Negyed létrehozása alapvetően három okra vezethető vissza, melyek közös jellemzője, hogy politikai jellegűek, és nincs közük valós társadalmi igényekhez. Az első és egyben legfontosabb Mélyi szerint a Budai Vár kiürítésének, valamint kormányzati és reprezentációs célokra történő újrahasznosításának politikai szándéka, a második a múzeumok ingatlanproblémája, a harmadik pedig az állami nagyberuházásokkal mesterségesen élénkített gazdaság elképzeléséhez kötődik, miszerint egy beruházás „nemcsak egy politikai korszak monumentális emlékműve lehet, hanem az adott terület münchhauseni felemelkedésének reménybeli záloga.” – fejtette ki a művészettörténész.
Lenne alternatíva
Schneller István egyetemi tanár, korábbi fővárosi főépítész szerint Budapest városfejlesztési céljai között a három – most már évtizedek óta – legfontosabb cél a decentralizáció, a főváros és a Duna kapcsolatának javítása és a város központi területeinek széthúzása a folyó mentén észak-déli irányában, valamint a felhagyott ipari és közlekedési területek rozsdaövezeteinek integrálása a városszövetbe.
Az egykori főépítész szerint az utóbbi időben ezeknek a céloknak egy része elkezdett megvalósulni. Megindult a városközpont széthúzása a Duna mentén, lépésről lépésre halad a barnamezős rozsdaövezetek revitalizációja, és megkezdődtek a városrészközpontok megújításai például Újpesten, Angyalföldön, Újbudán és Budafokon. Ezek az eredmények pedig kedveznek a zarándoklat-szerű turizmusnak. „A turisták fel akarják fedezni a város mindennapjait, tömegközlekedéssel akarnak utazni, sőt gyalogosan akarják meghódítani a várost, rátalálva a rejtőzködő érdekességekre.”
Schneller István a Múzeumi Negyed koncepciójával ellentétben olyan városfejlesztési alternatívát állít, amely a városban felfedezésre kulturális intézmények és az általuk létrejövő kulturális bokrok közötti átjárhatóságot javítaná. (Terveiről bővebben vieókkal, képekkel részleteket itt találhat).
A park maga az élmény |
Jámbor Imre egyetemi tanár szerint a Városliget szerepe az, hogy zöld legyen. A park az egyik legelső és legszebb példája azoknak az európai nagy közparkoknak, amelyek a polgárosodás folyamatában keletkeztek a 19. században. Egyszerre szolgálják a találkozást a természettel, valamint a demokratikus nyilvánosságot.
Az állításait alátámasztotta a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti kara által végzett kutatás. A parkhasználati vizsgálatokból kiderült, hogy az évente Városligetbe érkező közel 4 millió látogató elsősorban a passzív rekreáció, tehát a pihenés, ehhez pedig csendre, zöldre és nyugalomra van szükség. A megkérdezettek ennek megfelelően nem új nagylétesítményeket hiányolnak a Ligetből, hanem a WC-k, padok és a gyep állapotára panaszkodnak. A kutatásból az is kiderült, hogy a látogatók nagy része a közvetlen park közvetlen vonzáskörzetéből érkezik. |