Magyarországon csökkent a legnagyobbat a fizetések vásárlóereje a régióban
A 17 százalékos infláció mellett a bérek csupán 11 százalékkal nőttek.
A 17 százalékos infláció mellett a bérek csupán 11 százalékkal nőttek.
A magyar áfa továbbra is rekorder, de a foglalkoztatást terhelő közterhek is igen magasak Magyarországon – derül ki a Mazars 21 országot felölelő régiós kutatásából.
Feltehetően cégek ezreinek papírmunkáját csökkentette a NAV azon állásfoglalása, amely szerint mégsem kell bejelenteni, az elengedett behajtási költségátalány-tartozást.
Egy nemrég megjelent felmérés újra látványosan megerősítette, hogy Kelet-Európában, arányait tekintve, a magyar dolgozóktól vonja el az állam a legtöbb pénzt. Ez azt jelenti, hogy a magyarok csak most kezdenek el nettó értelemben keresni, az év csaknem felét csak az adók és járulékok miatt gürcölték végig, vagyis az államnak dolgoztak – ma van az utolsó ilyen munkanap. A csehek vagy a lengyelek már korábban letudták ezt a kötelességüket, és többet visznek haza, mint a magyarok. A litvánok pénztárcájában pedig ugyanannyi pénz van, mint a magyarokéban, annak ellenére, hogy kevesebb értéket termelnek.
Mivel az ekáer-regisztrációhoz magyar adószám kell, a külföldi cég - belföldi áfaregisztráció hiányában - nem lehet címzett. A belföldi vevő pedig az árumozgásban nem érintett, a logisztikai szolgáltató pedig az ekáer-rendelet szerint nem lehet kötelezett. Ez a gyakorlat nemcsak megoldhatatlan anomáliát okoz az ekáer-rendszerben, hanem jelentős adókockázatot is hordoz.
Az EKÁER rávilágított egy olyan adójogszabályra, amelyet a külföldi vállalatok tömegesen figyelmen kívül hagynak.
Kevés cégvezető van tisztában az osztalékelőleg-fizetés új szabályaival, vagyis azzal, hogy a jelenlegi átmeneti időszakban a régi és az új szabályozás közül is választhat. Márpedig a választáson akár sok pénz is múlhat.
A Mazars könyvvizsgáló és tanácsadó szerint a 2015-től életbe lépő adóváltozások - néhány látványos kedvezmény ellenére - a céges adó- és adminisztrációs terhek növekedése felé mutatnak.
Idén már a nyilvános online adatokat is felhasználja a vállalkozások ellenőrzéséhez és a vizsgálati célpontok kiválasztásakor az adóhatóság.
A jövő héttől változik a tartós bérletre vonatkozó szabályozás.
Február közepétől minden európai társaságnak be kell jelentenie egy központi adatbázisba a nem tőzsdei származékos ügyleteit. A nem pénzügyi társaságokat is érintő szabályozás célja, hogy a kötelező bejelentéssel javítsa az unió tőzsdén kívüli származékos piacainak működését és növelje az ilyen tranzakciók átláthatóságát.
Január 31-ig kell eldönteni, hogy a környezetvédelmi termékdíj kötelezettség keletkezésének időpontját az adóköteles termék értékesítésének (felhasználásának) vagy készletre vételének időpontjához kötik a cégek – hívja fel az érintettek figyelmét a MAZARS. A vezető könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutat: érdemes számolni, mert az utóbbi változat ugyan előrehozza a fizetési kötelezettséget, de csökkenti az iparűzésiadó-alapot és a kapcsolódó adminisztrációs terheket.