Február közepétől minden európai társaságnak be kell jelentenie egy központi adatbázisba a nem tőzsdei származékos ügyleteit. A nem pénzügyi társaságokat is érintő szabályozás célja, hogy a kötelező bejelentéssel javítsa az unió tőzsdén kívüli származékos piacainak működését és növelje az ilyen tranzakciók átláthatóságát.
2013. március 15-én külön magyar jogalkotási aktus nélkül lépett hatályba a tőzsdén kívüli származékos ügyletekről, központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU parlamenti és tanácsi rendelet (EMIR), amely minden olyan vállalkozást érint, amely tőzsdén kívüli (OTC) származékos ügyletet köt – derül ki a MAZARS legfrissebb összefoglalójából.
A rendelet célja, hogy a tőzsdén kívüli derivatív ügyletekre vonatkozó központi elszámolási kötelezettség bevezetésével, rendszeres portfólióegyeztetéssel, és az átláthatóság növelése érdekében az ilyen ügyletek kereskedési adattárházakba (Trade Repository) történő kötelező bejelentésével javítsa az EU OTC származékos piacának működését. Előírásai pedig – mutat rá a MAZARS – a pénzügyi és nem pénzügyi szektor szereplőire is vonatkoznak – függetlenül azok típusától és méretétől.
A szabályozás szerint február 12-től minden ügyletet a kötést követő napon kell bejelenteni, illetve a 2012. augusztus 16. előtt megkötött és 2014. február 12-én még élő ügyletekre úgynevezett backloading kötelezettség is vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a 2012. augusztus 16-án, a technikai standard megszületése időpontjában már létező, és a jelentési kötelezettség kezdő időpontjában is fennálló ügyleteket visszamenőleges bejelentési kötelezettség terheli. Az elmaradt vagy hibás EMIR bevallásokért kiróható bírságok hasonlóak az MNB egyéb mulasztások esetén kiszabott büntetéseihez.