Kevés cégvezető van tisztában az osztalékelőleg-fizetés új szabályaival, vagyis azzal, hogy a jelenlegi átmeneti időszakban a régi és az új szabályozás közül is választhat. Márpedig a választáson akár sok pénz is múlhat.
Az osztalékelőleg kifizetés feltételeit több lényegi ponton megváltoztatta az idén márciustól hatályos új Polgári Törvénykönyv, amelynek bevezetésére 2016. március 15-éig kaptak határidőt a hazai vállalkozások. A társaságok sokszor tanácstalanok, hogy például az osztalékelőleg fizetéséhez melyik szabályozás biztosít kedvezőbb hátteret - derül ki a MAZARS könnyvizsgáló és tanácsadócég összefoglalójából.
„Rendkívül fontos a tájékozódás, hiszen a két szabályrendszer közötti különbségekből adott esetben kézzelfogható előnyök és elkerülhető hátrányok is adódhatnak” – értékel Gábor Gabriella a cég szenior auditmenedzsere. Bár a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről idén márciusban már életbe lépett, amíg a társaságok nem állnak át a hatálya alá, addig alkalmazhatják a régi szabályokat. Így az osztalékelőleg-fizetés esetében is még két évig, azaz 2016. március 15-éig párhuzamos használatban marad a régi szabályozás.
A MAZARS szerint az új Ptk. több ponton is egyszerűsíti a kapcsolódó szabályokat, így például már nem kell külön rendelkezni az osztalékelőleg fizetésének lehetőségéről a társasági szerződésben és a tagok írásbeli nyilatkozata sem kell az előleg kifizetéséhez. A korábbi szabályok szerint a tagok a nyilatkozattal azt is vállalták, hogy ha az adott évi beszámoló mérlege alapján nincs osztalékfizetésre lehetőség, akkor az előleget visszafizetik. Az új szabályozás szerint azonban ehhez sem kell nyilatkozat: ha nincs lehetőség a kifizetésre, az előleget a tagok – a törvény szerint – kötelesek visszafizetni.
Nem elég az éves beszámoló
Gábor Gabriella szerint mindez a folyamat egyszerűsítését célozza, mert az adott helyzetben, külön cégbírósági eljárást nem igényelve tudnak határozni az osztalékelőlegről a társaságok. Hátrányára változik ugyanakkor az osztalékadó kifizetéséhez kapcsolódó közbenső mérleg igénye: az éves beszámoló megléte már nem elégséges, ezért a korábbi féléves türelmi időt biztosító szabály megszűnik és minden esetben új közbenső mérlegre van szükség az előlegfizetéshez.
Az új Ptk. alapján a taggyűlés két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban akkor határozhat az osztalékelőleg fizetéséről, ha a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy rendelkeznek az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel. A kifizetés nem haladhatja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet a törzstőke összege, – azaz kft-k esetében 3 millió forint – alá.
Az új Ptk. szerint a közbenső mérleget nem kell közzétenni, ez gyakorlatilag az osztalékelőleg-kifizetés számviteli bizonylata. A közbenső mérleg könyvvizsgálati kötelezettségére pedig ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az éves beszámolóra. A közbenső mérleggel kapcsolatban ugyancsak fontos tudni, hogy azt a vállalkozás által meghatározott fordulónapra kell elkészíteni. Illetve a mérlegtételek értékelését az üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírások alapján kell elvégezni.
Pozitív erdmény vagy eredménytartalék kell hozzá
A mérleget leltár alapján kell összeállítani, ami tartalmazza az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait. Fontos, hogy az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat ez esetben nem lehet lezárni, sőt, folyamatosan vezetni kell őket, vagyis a közbenső mérlegre vonatkozóan elvégzett értékelés korrekcióit a főkönyvi nyilvántartásban nem lehet szerepeltetni.
Gábor Gabriella szerint az új szabályozásban érdemes figyelni az osztalékkorlátokra is. Az új Ptk. alapján ugyanis osztalékfizetésre, és egyben osztalékelőleg fizetésre addig nem nyílik lehetőség, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség, a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt, el nem éri a törzstőke mértékét. Az osztalékelőleg kifizetéséről abban az esetben lehet dönteni, ha a cégnek vagy van pozitív eredménye, vagy az eredménytartalékából az osztalék-fizetési korlátot figyelembe véve lehetséges a kifizetés.
